Jeszenszky Ferenc (jogász)
| Jeszenszky Ferenc | |
| A Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatója | |
| Hivatali idő 1949. augusztus 30. – 1952. február 1. | |
| Előd | Csejkey Ernő |
| Utód | Vörös János |
| Született | 1905. szeptember 23. Bustyaháza |
| Elhunyt | 1990. február 12. (84 évesen) Budapest |
| Foglalkozás | jogtudós |
Jeszenszky Ferenc (Bustyaháza, 1905. szeptember 23. – Budapest, 1990. február 12.) jogász, 1946-1952 között a Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatója.
Származása[szerkesztés]
A Turóc vármegyei Jeszenből származó kisjeszeni Jeszenszky család sarja. Édesapja Jeszenszky Ferenc erdőmérnök, a Földművelésügyi Minisztérium miniszteri tanácsosa, édesanyja Keresztes Margit.
Iskolái[szerkesztés]
1923-tól a budapesti Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (ma ELTE) jogi karán tanult. 1928-ban doktorált.
Pályafutása[szerkesztés]
Pályáját bírósági gyakornokként, majd jegyzőként kezdte. Mint jogi szakértőt helyezték át a pénzügyminisztériumba 1934-ben, a gazdasági világválság során összekuszálódott mezőgazdasági hitelügyek jogi rendezésére. Miniszteri tanácsosként a hitelügyi főosztály helyettes vezetője lett.
1946-ban feladata lett a pengő hiperinflációjának fékezése, majd megszüntetése és az új forint bevezetésének előkészítése, a forint kibocsátása. 1946. június 1-jén kinevezték a Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatójává, és tagja volt a Gazdasági Főtanácsnak is. Augusztus 6-án ő fogadta a Keleti pályaudvaron az „aranyvonatot”, és vette át az amerikai hadseregtől a banknak visszaszolgáltatott 30 tonnás aranykészletet. Aláírása hatféle forintbankjegyen szerepel (1947. február 27. és 1949. október 24-i kibocsátású 10, 20 és 100 forintos)
1952. február 1-jén leváltották (Gerő Ernő szerint „nem hitt az ötéves tervben”) és a Legfelsőbb Bíróságra került tanácsvezető bírónak. Itt 1956-ban a Forradalmi Bizottmány elnöke lett. A forradalom leverése után elbocsátották. Egy ideig ügyvédként dolgozott, de mint „ellenforradalmárt”, kizárták az ügyvédi kamarából. Ezután segédmunkás volt, majd az 1963-as amnesztia után ismét jogászként dolgozott Vegyipari Kiszövben (Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége).
Irodalom[szerkesztés]
A forint születése, a Magyar Numizmatikai Társulat Évkönyve 1977, Budapest, 1982.