Jegyrendszer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar burgonyajegy 1946 szeptemberéből

A jegyrendszer olyan bürokratikus gazdasági elosztási mód, amikor csak jegy (kupon, vócser, franciául voucher) ellenében lehet bizonyos termékekhez hozzájutni.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jegyrendszer a hiánygazdaságokra jellemző, vagyis amikor az alapvető termékekből (elsősorban az élelmiszerek, a ruházat, az üzemanyagok és a fűtőanyagok tartoznak ide) a rendelkezésre álló készletek mennyisége háború, külső gazdasági körülmény (például embargó, természeti katasztrófa) vagy más termelési nehézség (gyártói kapacitáshiány, alapanyaghiány) miatt tartósan kisebb a fizetőképes keresletnél. Ilyenkor erkölcsileg és politikailag sem vállalható, hogy néhány gazdag ember teljes szükségletét kielégítsék, miközben a többségnek semmi sem jut, ezért bürokratikus úton kikapcsolják a piaci elosztást és több ember között osztják szét a meglevő termékmennyiséget. A szétosztandó termékek köre vagy csupán az állami tartalékokra terjed ki, és megmarad az elkülönült magánpiac és a magántermelés szférája, vagy a teljes termelés és a nemzetközi kereskedelem is adminisztratív irányítás alá kerül.

A nehezen hamisítható papíralapú vagy elektronikus jegy nem vásárolható meg pénzért, hanem a munkahelyeken vagy a hivatalos hatóságoktól lehet személyesen hozzájutni. Sokszor a hatóságok bizonyos szociális feltételek teljesülése alapján (családi állapot, gyerekszám, életkor stb.) differenciálnak, azaz különböző mennyiségű termékre állapítanak meg jogosultságot.

A jegyrendszert gyengíti, hogy a tapasztalatok szerint általában kialakul a jegyek és a jegyre kapható termékek – többnyire illegális – magánkereskedelme, ún. másodlagos piaca vagy feketepiaca.

A közgazdaságtanban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mikroökonómia adagolás néven ismeri azt a jelenséget, amikor előre meghatározott mennyiség áll valakinek a rendelkezésére egy jószágból.

Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon mindkét világháború alatt, a Tanácsköztársaság idején és 1951-ben is bevezették.

Jegyrendszeren kívüli jegyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A különféle utalványok, kuponok, bónok használata jól működő kapitalista viszonyok között is létezik. Az árengedményre vagy más kedvezményre jogosító jegyek funkciója ekkor a reklámozás, az étkezési vagy utazási utalványok, üdülési csekkek esetében pedig a pénzhelyettesítés.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jegyrendszer témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]