Földi lajhár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Jefferson földi lajhárja szócikkből átirányítva)
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Földi lajhár
Evolúciós időszak: Késő miocénholocén
A Megalonyx wheatleyi csontváza
A Megalonyx wheatleyi csontváza
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Vendégízületesek (Xenarthra)
Rend: Szőrös vendégízületesek (Pilosa)
Alrend: Lajhárok (Folivora)
Család: Kétujjú lajhárfélék (Megalonychidae)
Alcsalád: Megalonychinae
Nemzetség: Megalonychini
Alnemzetség: Megalonychina
Nem: Megalonyx
Fajok
  • M. matthisi Hirschfeld & Webb, 1963
  • M. wheatleyi Cope, 1871
  • M. leptostomus Cope, 1893
  • M. jeffersonii Desmarest, 1822
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Földi lajhár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Földi lajhár témájú médiaállományokat.

A földi lajhárok (Megalonyx) a kainozoikum idő Észak-Amerika egyik neme volt, amely az utolsó jégkorszak végével halt ki.

Tartalomjegyzék

Testfelépítésük [szerkesztés]

A mai lajhárokhoz hasonló testfelépítésű állatok voltak, de akkorák, mint egy kifejlett szarvasmarha. Azonban még így is „jóval kisebbek”, mint elefánt-méretű rokonaik, az óriáslajhárok (Megatherium americanum). A kifejlett földi lajhárok hossza 2,5-3 méter között változott, tömegük pedig mintegy 360 kg lehetett.

Rövid, széles, viszonylag kicsi fejük és vaskos testük volt. A lábaikon hatalmas karmokat viseltek, de békés növényevők voltak: Észak-Amerika fás-füves térségein a fák leveleivel, hajtásaival táplálkoztak, és karmaik segítségével kapaszkodtak az ágakban. Meglehetősen esetlen, lomha állatok lehettek: négy lábon járhattak, de a súlyukat inkább a hátsó lábaikon hordozták: a mellső lábaikra enyhébben támaszkodhattak és feltehetően két lábra is tudtak állni, ha akartak (mint a medvék). Ilyenkor erős, hosszú farkukkal tartották magukat egyensúlyban. Valószínűleg vastag bundát viseltek.

Elterjedésük [szerkesztés]

A földi lajhárok maradványait Alaszkától Mexikóig, New Jersey-től Kaliforniáig megtalálták szerte Észak-Amerikában. Latinul a maradványaik után Megalonyx-nak („óriás karom”) nevezték el őket.

Kialakulásuk [szerkesztés]

A földi lajhárok ősei, a Megalonychidae és Megatheriidae családok képviselői az oligocénben alakultak ki kisméretű erdei állatokból, mintegy 30-35 millió évvel ezelőtt Dél-Amerikában. Első fajaik nem sokkal a Panama-földhíd létrejötte után jelentek meg Észak-Amerikában, kb. 2,5 millió évvel ezelőtt. A méretük kb. akkora volt, mint egy borjúé. Az észak-amerikai kontinensen élő fajok mérete egyre nagyobb, a Karib-szigeteken élő fajoké pedig egyre kisebb lett (a macskától a fekete medve méretéig).

A földi lajhárok első ismert faja a Megalonyx leptostomus volt, amely a késő pliocénben élt, belőle fejlődött ki a Megalonyx wheatleyi (Wheatley földi lajhárja), amely a középső pleisztocénben (0,6-1,2 millió évvel ezelőtt) élt, végül belőle alakult ki a Megalonyx jeffersonii.

Kihalásuk [szerkesztés]

A földi lajhárok az utolsó jégkorszak végével haltak ki, mintegy 9-10 000 évvel ezelőtt: vagyis nem sokkal a mai amerikai indiánok őseinek megérkezését követően. Ezért erős a gyanú, hogy az első indiánok túlzott vadászatának eshettek áldozatul (erről bővebben: pleisztocén megafauna). Legközelebbi élő rokona a ma Dél-Amerikában a fákon élő közismert lajhár, de rokona volt a szintén kihalt glyptodon.

Rendszerezés [szerkesztés]

A nembe az alábbi fajok tartoznak:

  • Megalonyx matthisi
  • Megalonyx leptostomus
  • Megalonyx wheatleyi
  • Megalonyx jeffersonii

Popkulturális hatás [szerkesztés]

A Jégkorszak című animációs film egyik főszereplője egy földi lajhár.

Források [szerkesztés]