Jean Gaston Darboux

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jean Gaston Darboux
Darboux.jpg
Született
1842. augusztus 14.
Nîmes
Elhunyt
1917. február 23. (74 évesen)
Párizs
Foglalkozása matematikus
Iskolái École normale supérieure

Jean Gaston Darboux (Nîmes, 1842. augusztus 14.Párizs, 1917. február 23.) francia matematikus.

Tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Darboux a Nîmes-i, majd a Montpellier-i gimnáziumban tanult, 1861-ben a híres École Polytechnique, később az École Normale Supérieure hallgatója. Már diákként megmutatkozott tehetsége a matematikában, első tudományos cikke még a École Normale Supérieure hallgatójaként jelent meg. Darboux tanulmányozta Lamé Dupin és Bonnet munkásságát a felületek ortogonális rendszerei témakörben, és általánosította Kummer eredményeit, létrehozva egy rendszert, melyet egyetlen egyenlet definiált. Érdekesség, hogy eredményeit 1864. augusztus 1-jén jelentette be a Tudományos Akadémiának, s ugyanezen a napon Moutard szintén bejelentette, hogy felfedezte ugyanezt a rendszert. Eredményeit az „Ortogonális felületekről” című munkájában is taglalja, melyért 1866-ban kiérdemelte a doktori címet.

Oktatói tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1866-67-ben a Collège de France-ban, majd a 1867-1872-ig a Nagy Lajos Gimnáziumban tanított, majd 1872-ben az École Normale Supérieure-be hívták oktatónak, mely állást egészen 1881-ig töltötte be. 1873 és 1878 között a Sorbonne-on Liouville, majd 1878-tól a felsőbb geometria tanszéken Chasles helyettese, akinek 1880-ban bekövetkezett halála után a tanszék vezetője lett egészen haláláig. 1889-1903-ig a Természettudományi Kar dékánja.

Jelentősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontos eredményeket ért el a differenciálgeometria, és az analízis terén. Manapság a nevéről leginkább a Darboux-integrál jut eszünkbe, melyet a másodrendű differenciálegyenletekről írt munkájában vezetett be 1870-ben. 1875-ben alkalmazta látásmódját a Riemann integrálra. 1887-96 között négy könyvet jelentetett meg az infinitesimal geometry (végtelenül kicsi geometria) témakörében.

Kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több mint 100 tudományos egyesület választotta tagjául, a londoni Royal Society tagjai közé is beválasztották 1902-ben, 1916-ban a Royal Society Sylvester érdemérmét is elnyerte. 1884-ben a francia Tudományos Akadémia (Académie des Scientes) tagja lett, majd ennek titkára 1900-tól.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

John J. O'Connor és Edmund F. Robertson Darboux életrajza [1] a MacTutor History of Mathematics archívumban. (angol)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]