Jean-Victor Poncelet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jean-Victor Poncelet.jpg

Jean-Victor Poncelet francia matematikus-geométer, mérnök-tábornok. 1788. december 1-jén Metzben született, 1867. december 22-én Párizsban hunyt el.

Az École Polytechnique (Műszaki Egyetem) diákjaként Gaspard Monge tanítványa volt. Tanulmányait megszakítva jelentkezett Napóleon seregébe. Az 1812-es oroszországi hadjárat során Vityevszknél hadifogságba esett. Novemberben Szaratovba helyezték át, s itt februárig alkalma volt néhány szakkönyvet tanulmányozni, valamint a projektív geometria szigorú felépítését kidolgozni.

1814-ben hazatérhetett. Fogságának egyik emléke, az Európában már elfelejtett abakusz (szcsoti) felkeltette érdeklődését és későbbi tanári munkája során demonstrációra használta.

1822-ben publikálta szaratovi munkájának eredményeit:

  • Traité des Propriétés Projectives des Figures.

Több eredménye született a geometriai szerkesztések, valamint a mechanika terén. Fontosabb munkái:

  • Cours de mécanique appliqué aux machines, 1826
  • Introduction a la mécanique industrielle, 1829
  • Applications d'analyse et de géométrie, 1862-1864
1825-ben d'Arago biztatására tanári állást vállalt Metzben, az Tüzértiszi Főiskolán (École d'application de l'artillerie et du génie).
1834-ben lett a párizsi Académie des sciences tagja.
1842-ben a brit Royal Society külföldi tagjai sorába választotta.
1848-ban kinevezték az École Polytechnique rektorának.
????-től A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken