Jean-Victor Poncelet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jean-Victor Poncelet
Jean-Victor Poncelet.jpg
Született
1788. július 1.
Metz
Elhunyt
1867. december 22. (79 évesen)
Párizs
Foglalkozása matematikus
politikus
fizikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-Victor Poncelet témájú médiaállományokat.

Jean-Victor Poncelet (Metz, 1788. december 1.Párizs, 1867. december 22.) francia matematikus-geométer, mérnök-tábornok.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az École Polytechnique (Műszaki Egyetem) diákjaként Gaspard Monge tanítványa volt. Tanulmányait megszakítva jelentkezett Napóleon seregébe. Az 1812-es oroszországi hadjárat során Vityebszknél hadifogságba esett. Novemberben Szaratovba helyezték át, s itt februárig alkalma volt néhány szakkönyvet tanulmányozni, valamint a projektív geometria szigorú felépítését kidolgozni.

1814-ben hazatérhetett. Fogságának egyik emléke, az Európában már elfelejtett abakusz (szcsoti) felkeltette érdeklődését és későbbi tanári munkája során demonstrációra használta.

1822-ben publikálta szaratovi munkájának eredményeit:

  • Traité des Propriétés Projectives des Figures.

Több eredménye született a geometriai szerkesztések, valamint a mechanika terén. Fontosabb munkái:

  • Cours de mécanique appliqué aux machines, 1826
  • Introduction a la mécanique industrielle, 1829
  • Applications d’analyse et de géométrie, 1862-1864

1825-ben Arago biztatására tanári állást vállalt Metzben, az Tüzértiszti Főiskolán (École d’application de l’artillerie et du génie).

1834-ben lett a párizsi Académie des sciences tagja.

1842-ben a brit Royal Society külföldi tagjai sorába választotta.

1848-ban kinevezték az École Polytechnique rektorává.

????-től A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Egyike azon 72 tudósnak, akiknek neve szerepel az Eiffel-torony oldalán.