Jean-Jacques Henner

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jean-Jacques Henner
Jean-Jacques Henner photo.jpg
Jean-Jacques Henner

Született 1829. március 5.
Bernwiller
Meghalt 1905. július 23. (76 évesen)
Párizs
Nemzetisége francia
Stílusa akadémizmus
Mestere(i) Michel Martin Drolling
François-Edouard Picot

Jean-Jacques Henner (Bernwiller, 1829. március 5.Párizs, 1905. július 23.) francia festő, az akadémizmus jelentős képviselője volt, ugyanakkor stílusának eredeti vonásaival ki is emelkedett közülük.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elzászban, szerény körülmények között élő parasztcsaládban született. Művészi tanulmányait Michel-Martin Drolling és François-Édouard Picot irányításával kezdte meg. 1848-tól a párizsi École des Beaux-Arts-ban folytatta tanulmányait. 1858-ban elnyerte a Római Nagydíjat Ádám és Éva megtalálja Ábel holttestét című képével. Ennek eredményeképpen öt évet tölthetett el Rómában, ahol többek között Jean-Hippolyte Flandrin támogatta művészi fejlődését.

A párizsi Szalonon először 1863-ban állított ki. Munkáival egyre jelentősebb sikereket aratott. 1873-ban a Becsületrend lovagja, 1878-ban tisztje, 1889-ben parancsnoka lett. 1898-ban első osztályú akadémiai díjjal tüntették ki egyik munkáját, majd 1900-ban elnyerte a párizsi világkiállítás nagydíját is.

1889-ben a Francia Intézet (Institut de France, a francia akadémiákat összefogó szervezet) tagja lett Alexandre Cabanel után.

76 éves korában hunyt el Párizsban.

Művészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Jeromos a sivatagban
Önarckép, 1877

Henner munkásságát az akadémikus festők sorában tartja nyilván a művészettörténet, de körükben stílusa meglehetősen atipikusnak mondható. Jellegzetes eszköze volt a Leonardo da Vincitől örökölt sfumato (elmosódott határvonalak) és chiaroscuro (éles fény-árny ellentétek) technika. Témái főleg aktok, vallási jelenetek, illetve portrék voltak. Egyik fontos, jellemző alkotása az itt ábrázolt Jeromos-kép, amelyen a vallásos téma keretében megfigyelhetők a emberi test tanulmányozásának eredményei, a sfumato és a chiaroscuro egyaránt. A téma szabad, egyéni kezelése meglepően modern összképet eredményez.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • J.J. Henner. La Jeunesse d'un peintre. De 1847 à 1864 : Du Sundgau à la Villa Médicis, Musée des Beaux-Arts de Mulhouse, éditions du Rhin, 1989 (ISBN 2863390597)
  • Face à l'impressionnisme, Jean-Jacques Henner, le dernier des romantiques, 2007 (RMN)

További iformációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-Jacques Henner témájú médiaállományokat.