Jean-François Clervoy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jean-François Clervoy
Jean-Francois Clervoy.jpg
Született
1958. november 19. (56 éves)
Foglalkozása űrhajós
mérnök
Iskolái Prytanée national militaire
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-François Clervoy témájú médiaállományokat.

Jean-François André Clervoy (Longeville-les-Metz, 1958. november 19. –) francia mérnök, űrhajós.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1981-ben fegyveres szolgálatot látott el. 1983-ban az École Nationale Supérieure de l' Aéronautique et de l' Espace (Toulouse, a Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Intézményben diplomázott. 1983-1987 között tanintézetének oktatója. Katonai és polgári ejtőernyős engedéllyel rendelkezik. 1987-ben megvédte mérnöki diplomáját. 1987-ben tesztpilóta kiképzésben részesült. 1985. szeptember 9-én a második francia csoportból választották űrhajósnak. 1985-ben intenzív orosz nyelvoktatásban részesült. 1987-1992 között a Flight Test Centre vezetője. 1991-ben a a Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központban tanulmányozta a Szojuz űrhajó és a Mir űrállomás üzemeltetését.

Az Európai Űrügynökség (ESA) 1992-ben kiválasztotta űrhajós jelöltnek. 1992. augusztustól a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Egy éves űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az űrrepülőgép rendszerismerete, fiziológiai képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Kiképzett űrhajósként tagja volt több támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatnak. Három űrszolgálata alatt összesen 28 napot, 3 órát és 5 percet (675 óra) töltött a világűrben. Aktív ESA űrhajós. Kirendelt vezetője az Automated Transfer Vehicle (ATV) ESA projektnek

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • STS–66, a Atlantis űrrepülőgép 13. repülésének küldetésfelelőse. A legénység feladata volt az Atmospheric Laboratory for Applications and Sciences–3 (ATLAS–03) – légkör kutató program teljesítése. Spacelab mikrogravitációs laboratóriumban elvégezni az előírt programot. A robotkar működtetésének felelőse. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Első űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 22 órát és 34 percet (262 óra) töltött a világűrben. 7 330 226 kilométert (4 554 791 mérföldet) repült, 174 kerülte meg a Földet.
  • STS–84 az Atlantis űrrepülőgép 19. repülésének küldetésfelelőse. A 6. repülés a Shuttle–Mir program keretében. Több mint 4 tonna élelmiszert, kutatási eszközöket, műszereket szállított az űrállomásra. SpaceHab mikrogravitációs laboratóriumban több kereskedelmi kutatási, kísérleti, anyag előállítási programot teljesítettek. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot hajtottak végre. Második űrszolgálata alatt összesen 9 napot, 5 órát és 20 percet (221 óra) töltött a világűrben. 6 000 000 kilométert (3 700 000 mérföldet) repült, 144 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–103, a Discovery űrrepülőgép 27. repülésének küldetésfelelőse. Hubble űrtávcső elemeinek harmadik javítását végezték. A beépített RMS manipulátor kart működtette. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 7 napot, 23 órát és 11 percet (191 óra) töltött a világűrben. 5 230 000 kilométert (3 250 000 mérföldet) repült, 119 kerülte meg a Földet.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Viselheti az űrhajós szárnyat.
  • Több katonai, polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]