Jean-Baptiste Carpeaux

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jean-Baptiste Carpeaux
Jean-Baptiste Carpeaux self-portrait - Fontaine 2000 p25.jpg
Önarcképe
Született 1827. május 11.
Valenciennes
Elhunyt 1875. október 12. (48 évesen)
Courbevoie, Párizs közelében
Nemzetisége francia francia
Foglalkozása szobrász
festő
rézkarcoló
Fontosabb munkái Táncoscsoport (1865-69)
A négy világrész (1868-1872)

Jean-Baptiste Carpeaux (Valenciennes, 1827. május 11. – Courbevoie, Párizs közelében, 1875. október 12.) francia szobrász, festő és rézkarcoló, a 19. századi francia szobrászat egyik kiemelkedő egyénisége.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szegény kőműves fiaként látta meg a napvilágot. Ifjúként Párizsba ment dolgozni, nappal teherhordó és kifutó fiú volt, éjszakánként pedig agyagszobrokat formázott. Bekerült az École royale et spéciale de dessin-be, majd átmenetileg François Rude műhelyében tanult, végül az École des Beaux-Arts-ban fejezte be tanulmányait.

A klasszicisták sima, lélektelen, csak a formákra figyelő ábrázolásmódjától erősen különbözik Carpeaux stílusa, aki egy új művészeti ideál megvalósításáért harcol. Mind szobraiban, mind festményeiben jelentkeznek dinamikus és érzelmi túlfűtöttségről tanúskodó ábrázolásai és a klasszicizmus kötöttségeivel való birkózás, ez már Rude szobrainál is jelentkezett, de Carpeaux szobrain és festményein bontakozik ki teljességgel. A klasszicizmushoz szokott közönség és művészeti írók közvéleményének elismerését csak lassan, de végül is kivívja.

Szobrászata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legkiválóbb fő műve az első párizsi operaház (Opéra Garnier avagy Palais Garnier) homlokzatát díszítő épületszobra, a Táncoscsoport (1865-69), amely túláradó formáinak mozgásával szinte megbontja az architektonikus egységet. További szobraival is ezt a ritmust követi, alakjait erősen kontrasztos elhelyezésben csoportosítja, s a felületeket merész fény-árnyék ellentétekkel bontja fel, megalapozva a 19. század francia szobrászatát mintegy Rodin előkészítőjévé vált.

Fontosabb szobrai közé tartozik: A fiatalabb Dumas, III. Napóleon, Fiore táncos kisasszony, Gérome festő, Garnier építész portrészobra; Valette asszony, Matild hercegnő mellszobrai; Nápolyi halász a kagylóval c. szobra (Párizs, Louvre) emlékeztet Rude a halász munkába indul témájú képére. Figyelemre méltó magas reliefje a Louvre-on, mely a művészetet és a földművelést védő Franciaországot szimbolizálja. A négy világrész c. díszkútja Párizs egyik parkját ékesíti. További fontos szobrai: A mérséklet (Párizs, La Trinité templom), Achillest megsebzi Paris nyila, Philoktétés Lemnoson, Józsefet felismerik testvérei, Daphnis és Chloé, Megsebzett Amor (Nancy múzeum), Három grácia.

Festészete, grafikája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Festészete is az új művészeti ideáktól áthatott, de az e műfajban produkált teljesítménye elmarad szobrászati munkásságának eredményei mögött. Szenvedélyes színei, fény-árnyék ellentétei és tónusfinomságai Grecóra emlékeztetnek, köztük Bál a Tuileriákban, A Benzowszky-merénylet (Louvre), III. Napóleon koporsójában, Dante bárkája, Pál és Virginia ((Valenciennes). Carpeaux rengeteg rajzot készített, mintegy 3000 rajzát őrzik a párizsi múzeumok, 11 rézkarca is ismert.

Alapvetően romantikus stílusban rajzolt, festett és formázott, de előre mutat az eklektika, szimbolizmus és a szecesszió felé is.

Szobraiból[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-Baptiste Carpeaux témájú médiaállományokat.
  • Művészeti lexikon. 1. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Jean-Baptiste Carpeaux szócikkét lásd 177-178. p.
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • FINE ARTS, Jean-Baptiste Carpeaux szobrairól fényképek