Jean-Étienne-Marie Portalis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jean-Étienne-Marie Portalis (Claude Gautherot festménye)
Síremléke

Jean-Étienne-Marie Portalis (Bausset, 1746. április 1.Párizs, 1807. augusztus 25.) francia jogtudós és közoktatásügyi miniszter I. Napóleon alatt.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jogot tanult és 1765-ben Aixban ügyvéd volt; első művében Rousseau Émile-jét támadta meg és a vallástalanság veszélyeit hirdette. 1778-tól részt vett megyéje közigazgatásában, de 1790-ben, amikor a parlamentet fölosztották, visszavonult a közügyektől. A forradalom kitörésekor Párizsba költözött, ahol elfogták és a rémuralom végéig fogva tartották; ekkor Párizsban ügyvédkedett és 1795-ben mint a főváros képviselője bekerült az öregek tanácsába. Bonaparte 1799-ben megbízta, hogy Tronchet, Bigot de Préameneu és Maleville közreműködésével készítse el a polgári törvénykönyvet (Code Napoléon). 1801-ben államtanácsos, 1803-ban szenátor, 1804-ben közoktatási miniszter lett. Fontos műve: De l'usage et de l'abus de l'esprit philosophique durant le XVIII. siecle (3. kiad. Párizs, 1833).

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]