Jaslovské Bohunice
| Jaslovské Bohunice | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Nagyszombati |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1113 |
| Polgármester | Božena Krajčovičová |
| Irányítószám | 919 30 |
| Körzethívószám | 033 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2011 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 100 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 162 m |
| Terület | 20,08 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 48° 28′ 42″, k. h. 17° 38′ 44″ | |
| é. sz. 48° 28′ 42″, k. h. 17° 38′ 44″ | |
| Jaslovské Bohunice weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Jaslovské Bohunice község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban. Jászló (szlovákul Jaslovce), Apátszentmihály (Bohunice) és Pagyár (Paderovce) falvak egyesítése révén jött létre. 2011-ben 2011 lakosából 1787 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagyszombattól 13 km-re északra fekszik.
Története [szerkesztés]
Apátszentmihályt 1113-ban, Pagyárt 1333-ban, Jászlót 1438-ban említik először. A mai község területén a középkorban több birtokos osztozott. A legrégibb forrás szerint a zobori Szent Hippolit kolostor a terület birtokosa. Később II. András királytól Sebes nyitrai magiszter kapja meg, majd 1258-ban IV. Béla oklevele Zochudot és Serefelt erősíti meg birtokában. Plébániáját 1397-ben az esztergomi káptalan oklevelében említik először, első ismert papja András volt. A 16. századtól legnagyobb birtokosai a Pálffyak voltak. 1910-ben Jászlónak 576, Apátszentmihálynak 500, Pagyárnak 343, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig mindhárom falu Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott. Előbb Apátszentmihály és Pagyár (Paderovce) falvakat egyesítették, majd Jaslovské Bohunice néven Jászlóval is összevonták.
2001-ben 1690 lakosából 1654 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Jászló mellett fekszik a Bohunicei atomerőmű
- Apátszentmihály Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1832 és 1836 között épült, később oldalkápolnával bővítették. Főoltára 1871-ben, orgonája 1841-ben készült.
- Neobarokk kastélyát 1787-ben Dezasse Ferenc építtette, akinek 1825-ben épített sírboltja a temetőben látható.
- Pagyár Szent Márton templomát 1762-ben Erdődy Kristóf még kápolnának építtette. Eredetileg egyhajós, fa harangtornyos épület volt. A kápolnát 1848-ban klasszicista stílusú templommá bővítették.
- Plébániája eredetileg 16. századi. 1993 és 1995 között a község új, korszerű plébániát épített.
- Jászló legrégibb műemléke az 1773-ból származó Pieta szobor, Szent Vendel szobra 1798-ban készült.
- Pagyáron a Szent Anna és Mária a gyermekkel szobor 1791-ben, a Szűz Mária a gyermekkel szobor 1794-ben készült.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- Az apátszentmihályi kastély
- Községinfó
- A község Szlovákia térképén
- Az általános iskola honlapja
- E-obce.sk

