Jarlik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A jarlik (mongolul зарлиг, tatárul yarligh, oroszul ярлык) a középkori mongol és tatár kánságokban a kán által kiadott írásbeli oklevél, engedély vagy rendelkezés.

A jarlikot általában papírra írták, szélessége kb. 20 cm, hossza 1,5 méterig terjedt. Fekete tintával írták, a fontos részeket pirossal vagy arannyal emelték ki. Az Arany Hordában az eredeti példány nyelve török volt, amit valószínűleg lefordítottak annak a nyelvére is aki kapta az okiratot.

A 13-15. században, a mongol hódítás után nagy jelentősége volt a jarlikoknak az orosz fejedelemségekben és az orosz ortodox egyház számára. Minden fejedelem csak az Arany Horda kánjának írásos oklevele birtokában gyakorolhatta uralmát. Különösen a legfontosabb tisztséget, a vlagyimiri nagyfejedelemséget adományozó jarlikért zajlott a küzdelem. Ha kellően gazdag ajándékokat kapott, a kán hajlandó volt a formális örökösödési rendet megkerülve, egy másik jelöltnek adni jóváhagyását. Új kán trónralépésekor vagy a fejedelem halála után az örökösnek meg kellett újítania jarlikját. Ez a kötelezettség a 15. század közepétől a Moszkvai Nagyfejedelemség megerősödésével és az Arany Horda szétesésével szűnt meg.

A pravoszláv egyház az adófizetési és katonaállítási mentességet tartalmazó kiváltságlevelet kapta ebben a formában.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Памятники русского права. Памятники права периода образования русского централизованного государства XIV—XV вв. Под.ред. В. Гусев. — М., 1955
  • Плигузов А. И. Древнейший список краткого собрания ярлыков, данных ордынскими ханами русским митрополитам. Русский феодальный архив XIV-пер. трети XVI в. — вып. III — М., 1987.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy egyházi jarlik

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Ярлык (грамота) című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.