Japán vörösfenyő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Japán vörösfenyő
Larix leptolepis2.JPG
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Fenyőfélék (Pinaceae)
Nemzetség: Vörösfenyő (Larix)
Faj: L. kaempferi
Tudományos név
Larix kaempferi
(Lamb.) Carr., 1856
Szinonimák
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Japán vörösfenyő témájú kategóriát.

Japán vörösfenyő toboza hullámos pikkelylevelekkel

A japán vörösfenyő (Larix kaempferi, syn. Larix leptolepis) a fenyőalakúak (Pinales) vörösfenyő (Larix) nemzetségének egyik faja.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Honsú szigetén, a Japán-Alpokban 1000–2500 m között él. Európába 1861-ben hozta be J. G. Veitch. Ipari célokra Németországban is nagy területen termesztik; kertészeti változatait egyre többfelé ültetik.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bókoló ágú, kecses, kúp alakú lombhullató fa. 30–35 méter magasra nőhet meg, koronája szabálytalan vagy szélesen kúpos; idősebb korában ernyőssé válik. Az alsó ágak szélesen kinyúlnak, végük felhajlik, a középső ágak is szétterülők. Kérge vörösesbarna, bordásan, idős korában táblásan repedezett. Felfelé törő új vesszői vöröses narancsszínűek, télire majdnem lilává sötétednek, később sárgásbarnákká válnak – ez a fő eltérés a japán vörösfenyő és az európai vörösfenyő (Larix decidua) között.

1–3,5 cm hosszú, 1–1,5 mm széles, ép szélű, lapos tűlevelei puhák, hamvasak. A hosszúhajtásokon egyesével, a törpehajtásokon 20–40 tűből álló csomókban nőnek. Nyelük nincs; a levélkék alapja szélesen ízesül a szárhoz. A levelek csúcsa tompa vagy hegyes egyaránt lehet; fonákukon két, jól látható sávban gázcserenyílások sorakoznak. Lombja szürkésebb árnyalatú az európai vörösfenyőénél, és ezért szebbnek tartják – a fiatal tűlevél világoszöld; az év nagy részében kékeszöld, az őszi lombhullás előtt aranysárgára színeződik.

Hajtásai narancsbarnák.

Termős tobozai az erősebb ágak felső oldalán találhatók meg sűrűn. Hosszúkásak; a meddőpikkelyek széle kihajlik, néha hullámos is. Színük kezdetben világossárga vagy -vörös, később zöld vagy sötétsárga, éréskor barna, kb. 3 cm szélesek és hosszúak.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fenyves öv alsó zónájában nő; a Fudzsi oldalán például a bükkös-juharos és a jegenyefenyves zóna között. Gyorsabban nő az európai vörösfenyőnél, ez ipari népszerűségének fő oka. Közép-Európában teljesen télálló.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint a többi vörösfenyőé. Nemcsak kertben, díszfának, de bonszainak is mutatós. Fája igen tartós nyersanyag. A szíjács kezdetben világos, később sötétedik, gesztje nyersen is sötétbarna. Házak, hajók építésére is alkalmas, deszkákat és burkolatokat készítenek belőle.

Kertészeti változatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Larix kaempferi ‘Blue Dwarf’ (törpe kék japán vörösfenyő) – a lassan növő, törpe termetű fajta, amelynek nincs vezérága. Tűi kékeszöldek. Sziklakertekbe ültetik.
  • Larix kaempferi ‘Blue Rabbit’ (oszlopos kék japán vörösfenyő) – oszloposan növő, feltűnően kék tűlevelekkel.
  • Larix kaempferi ‘Diana’ (bókoló japán vörösfenyő) 2–3 m-es, felálló ágú bokor, aminek hajtásai spirálszerűen csavarodnak.
  • Larix x eurolepis — az európai vörösfenyővel parkokban kialakult hibridje. Megjelenése a két törzsfaj közötti, átmeneti jellegű.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]