Japán számlálószavak
A japán nyelv egyike azon nyelveknek, melyek a különböző dolgok és tárgyak megszámlálására, mennyiségének, fizikai mértékegységek kifejezésére ún. számlálószavakat – japán nyelven dzsoszúsi (助数詞) – használnak. A jelenség nem egyedi – más, főként távol-keleti nyelvekben is megtalálható, mint például a kínai vagy a koreai nyelv, de a magyar nyelvben is előfordul néhány, olyan szókapcsolatokban, mint például egy fej saláta, egy szál virág,[1] bővebben l. a számlálószó szócikkben.
A japán számnevek önmagukban nem képesek megadni egy főnév mennyiségét, ezért a nyelv minden esetben számlálószavakat használ. Erre kiváló példa Kuroszava Akira filmjének címe, A hét szamuráj; 七人の侍 sicsinin no szamurai, ahol a 侍 szó adja a főnevet, a 七 számnév, a 人 írásjegy az emberekre használatos számlálószó, a の pedig a kötőpartikula szerepét tölti be.
A számlálószavakat mindig megelőzi valamilyen határozott tőszámnév vagy a nani 何 kérdőszó, önmagukban nem állhatnak. Például a következő mondatokban a dzsi 時 számlálószó az óra teljes időpontjait fejezi ki, és mindig ki kell tenni az időpontot jelölő szám után:
- 何時ですか。三時です。Nandzsi deszu ka? – Szandzsi deszu. ’Hány óra van? – Három óra.’
A számlálószavak mondatban elfoglalt helye[szerkesztés]
A számlálószó önmagában nem állhat. A számnévvel és főnévvel megalkotott számlálószavas kifejezés azonban a mondatban több szerepet is betölthet: például lehet névszói állítmány, illetve alany vagy határozó is. Továbbá a mondatban jelzőként szerepelhet, s ilyen esetben megelőzi a jelzett szót, ahhoz の no partikulával kapcsolódik. Példamondatok:[2]
Alanyként: 二人は女の子で、三人は男の子でした。 Futari va onnanoko de, szannin va otokonoko desita. (Ők ketten lányok, ők hárman meg fiúk voltak.)
Névszói állítmányként: 日本の人口は一億二千四百万人です。 Nihon no dzsinkó va icsioku-nisen-jonhjaku-man nin deszu. (Japán lakossága százhuszonnégy millió fő.)
Határozóként: 友達に二回も電話しました。 Tomodacsi ni nikai mo denva simasita. (A barátomnak kétszer is telefonáltam.)
Jelzőként: 二人の若い人が走ってきました。 Futari no vakai hito ga hasitte kimasita. (Két fiatal ember jött szaladva.)
A japán és a kínai számsor[szerkesztés]
A japán nyelv kétféle rendszert használ a számok kifejezésére. Az egyik rendszer a kínai eredetű, a másik a hagyományos japán számsoron alapszik. Utóbbi segítségével a számok csupán egytől tízig fejezhetők ki, illetve kivételként a húszas számot használják életkor kifejezésére is, míg az előbbi rendszer minden szám kifejezésére alkalmas és használatos. Számlálószó elé csak a kínai számsorból való szám kerülhet. Előfordul, hogy a beszélő épp nem tudja az adott tárgy vagy dolog számlálószavát; ilyen esetben a japán számsor használatával – tehát egytől tízig – a probléma majdnem mindig kiküszöbölhető. Például, a ’nyolc radírgumi’ kifejezés 八個のけしごむ hacsiko no kesigomu a következőképp is kifejezhető: やっつのけしごむ jaccu no kesigomu.
A hagyományos japán számsor táblázata[szerkesztés]
| Számjegy | Írása japánul | Átírás és kiejtés | Átírás hiraganával |
|---|---|---|---|
| 1 | 一つ | hitocu | ひとつ |
| 2 | 二つ | futacu | ふたつ |
| 3 | 三つ | miccu | みっつ |
| 4 | 四つ | joccu | よっつ |
| 5 | 五つ | icucu | いつつ |
| 6 | 六つ | muccu | むっつ |
| 7 | 七つ | nanacu | ななつ |
| 8 | 八つ | jaccu | やっつ |
| 9 | 九つ | kokonocu | ここのつ |
| 10 | 十 | tó | とお |
| 20 | 二十 | hatacsi | はたち |
A leggyakoribb számlálószavak[szerkesztés]
A következőkben a leggyakrabban használt számlálószavak kerültek különböző kategóriák szerinti felsorolásra, japán ábécésorrend szerint.
| Kiejtés és átírás | Kandzsi | Használat |
|---|---|---|
| Emberek és tárgyak számlálószavai | ||
| だい dai | 台 | Gépek, gépezetek, mint például: autó, bicikli, hűtő, televízió stb. számlálószava. |
| はい hai | 杯 | Tele pohár, bögre, kanál, vödör tartalmának számlálószava. |
| ひき hiki | 匹 | Kistestű állatok, mint például: kutya, macska, egér stb. számlálószava. |
| ほん hon | 本 | Vékony, hosszúkás tárgyak, mint például: esernyő, répa, uborka; illetve film és telefonhívások számlálószava is. |
| かい kai | 階 | Emeletek számlálószava. |
| こ ko | 個, 箇, 个, vagy ヶ | Kicsiny, kerek tárgyak, mint például radír, mandarin, tojás, stb. számlálószava; illetve általánosan használt minden olyan dologra, aminek számlálószavát esetenként nem ismerjük. |
| まい mai | 枚 | Lapos, kiteríthető dolgok, mint például: papír, képeslap, ruha, stb. számlálószava. |
| めい mei | 名 | Emberekre használatos, ’fő’ jelentésű udvarias számlálószó. |
| にん nin | 人 | Emberekre használatos számlálószó. |
| さつ szacu | 冊 | Könyvek, kötetek számlálószava. |
| わ va | 話 | Történetek, epizódok számlálószava. |
| Idő kifejezésére használt számlálószavak | ||
| びょう bjō | 秒 | Másodperc |
| ふん fun, ぷん pun | 分 | Perc |
| がつ gacu | 月 | Hónapok |
| はく haku | 泊 | Éjszakák |
| じ dzsi | 時 | Időpontok |
| じかん dzsikan | 時間 | Időtartam |
| か ka | 日 | Hónapok napjai |
| かげつ kagecu | ヶ月, 箇月 | Hónapra vonatkozó időtartam |
| ねん nen | 年 | Év |
| にち nichi | 日 | Napok |
| さい szai | 歳 | Kor |
| しゅう sú | 週 | Hét |
| Gyakoriságot kifejező számlálószavak | ||
| ばい bai | 倍 | Duplázó számlálószó |
| ど do | 度 | Alkalmak számának számlálószava; illetve hőmérséklet- és matematikai fokot fejez ki. |
| かい kai | 回 | Gyakoriságot számláló szó |
Egyéb számlálószavak[szerkesztés]
A ritkábban használt számlálószavak listája.
| Kiejtés és átírás | Kandzsi | Használat |
|---|---|---|
| ば ba | 場 | Felvonások száma színházban. |
| ばん ban | 晩 | Eltöltött éjszakák számlálószava. |
| ばん ban | 番 | Pozíció, helyezés; peron; sportmérkőzés számlálószava. |
| び bi | 尾 | Kisméretű halak, valamint apró rákok, garnélarák számlálószava. (Általában a halkereskedelemben használják.) |
| ぶ bu | 部 | Újságok, magazinok, papírhalmok számlálószava. |
| ぶん bun | 文 | Mondatok számlálószava. |
| びょう bjó | 秒 | Másodpercek számlálószava. |
| ちゃく csaku | 着 | Ruhák számlálószava. |
| ちょう csó | 丁 | Szerszámok, ollók, fűrészek, pisztolyok, stb. számlálószava. |
| ちょう csó | 町 | Város negyedek számlálószava. |
| だい dai | 代 | Generációk, nemzedékek, történelmi korszakok számlálószava. |
| だん dan | 段 | Szintek számlálószava. |
| だんらく danraku | 段落 | Bekezdések számlálószava. |
| ふで fude | 筆 | Olyan betűk és ábrák számlálószava, melyeknek írása során nem emelik fel az íróeszközt. |
| ふく fuku | 服 | Csésze maccsa (zöldtea); por alapú gyógyszerek tasakjainak; füst (például cigarettáé); szünetek, pihenők számlálószava. |
| ふく fuku | 幅 | Kiakasztott tekercsek (kakedzsiku) számlálószava. |
| ふり furi | 振 | Kardok számlálószava. |
| ご go | 語 | Szavak számlálószava. |
| ごん gon, és こと koto | 言 | Szavak számlálószava. |
| ぐ gu | 具 | Bútorok; páncélok, páncélrészek számlálószava. |
| ぎょう gjó | 行 | Szövegben sorok számlálószava. |
| はく haku | 泊 | Valahol eltöltött éjszakák száma. |
| はい hai | 敗 | Vereségek számlálószava, például a sportokban. |
| はこ hako | 箱 | Dobozok számlálószava. |
| はり hari | 張 | Esernyők, napernyők számlálószava. |
| はしら hashira | 柱 | Istenek, emléktáblák számlálószava. |
| はつ hatsu | 発 | Lövések, lövedékek; orgazmusok számlálószava. |
| ひん hin | 品 | Ételfogások számlálószava. |
| ひつ hicu | 筆 | Földdarabok számlálószava. |
| ほ ho | 歩 | Lépések számlálószava. |
| ひょう hjó | 票 | Szavazatok számlálószava. |
| じ dzsi | 字 | Betűk, kandzsik, kanák számlálószava |
| じ dzsi | 児 | Gyerekek számlálószava. |
| じょう dzsō | 畳 | Tatamik számlálószava. A japán szobák méretét tatamikban adják meg. |
| じょう dzsō | 錠 | Tabletták, pirulák számlálószava. |
| じょう dzsō | 条 | Törvénycikkek; fénysugarak, füstfoszlányok, villámlások számlálószava. |
| か ka | 架 | Keretek számlálószava. |
| か ka | 課 | Leckék számlálószava. |
| かこく kakoku | ヶ国, 箇国 | Országok számlálószava. |
| かこくご kakokugo | ヶ国語, 箇国語 | (Nemzeti, hivatalos) nyelvek számlálószava. |
| かく kaku | 画 | Kandzsik vonásainak számlálószava. |
| かん kan | 貫 | Szusi számlálószava. |
| かん kan | 艦 | Hadihajók számlálószava. |
| けいとう keitou | 系統 | Buszútvonalak számlálószava. |
| けん ken | 件 | Absztrakt dolgok számlálószava. |
| けん ken | 軒 | Házak számlálószava. |
| き ki | 機 | Gépek, repülőgépek számlálószava. |
| きん kin | 斤 | Kenyér egységeinek a számlálószava, pl. vekni. |
| きれ kire | 切れ | Szeletek (kenyér, sütemény, szasimi stb.) számlálószava. |
| こ ko | 戸 | Házak számlálószava. (戸 jelentése: ’ajtó’) |
| こう kó | 校 | Iskolák számlálószava. |
| こう kó | 稿 | Vázlatok számlálószava. |
| こう kó | 行 | Bankok számlálószava. |
| こん kon | 献 | Alkoholos ital köreinek számlálószava. |
| く ku | 区 | Városrészek, például Japán városrészeinek számlálószava. |
| く ku | 句 | Haiku, szenrjú számlálószó. |
| くち kucsi | 口 | Bankszámlák; adományok számlálószava. |
| くみ kumi | 組 | Csoportok, emberpárok, mint például ikrek, férj és feleség, táncosok stb. számlálószava. |
| きゃく kjaku | 脚 | Asztalok, székek számlálószava. |
| きゃく kjaku | 客 | Csészék és csészealjak alkotta párok számlálószava. |
| きょく kjoku | 曲 | Zenedarabok, zeneművek számlálószava. |
| きょく kjoku | 局 | Társasjáték, mint sakk-, go-, sógi-, madzsongmérkőzések; rádió- és televízióállomások számlálószava. |
| まき maki or かん kan | 巻 | Tekercsek, könyvek köteteinek számlálószava. |
| まく maku | 幕 | Színházi jelenetek számlálószava. |
| めい mei | 名 | ’Fő’ jelentésű, emberekre használt számlálószó. |
| めん men | 面 | Tükrök, falak, teniszpályák, társasjátékok, számítógépes játékok pályáinak számlálószava. |
| もん mon | 門 | Ágyúk számlálószava. |
| もん mon | 問 | Kérdések számlálószava. |
| ねん nen | 年 | Évek, iskolai évek számlálószava. |
| にち nicsi | 日 | Hónap napjainak számlálószava. (A kivételeket lásd alul.) |
| にん nin | 人 | Emberek számlálószava. (A kivételeket lásd alul.) |
| にんまえ ninmae | 人前 | Ételadagok számlálószava. |
| おり ori | 折 | Papírból készült dobozok, tárolók számlálószava. |
| ぺーじ peedzsi | ページ, 頁 | Oldalak számlálószava. |
| れい rei | 例 | Példák számlálószava. |
| れい rei | 礼 | Meghajlások számlálószava. |
| り ri | り or 人 | Emberekre használt számlálószó a következő esetekben: 一人 (ひとり) ’egy ember’ és 二人 (ふたり) ’két ember’. |
| りん rin | 輪 | Kerekek, virágok számlálószava. |
| りょう rjō | 両 | Vonatvágányok számlálószava. |
| さい szai | 才 vagy 歳 | Kor kifejezésekor használt számlálószó. |
| さお szao | 棹 | Fiókok, zászlók számlálószava. |
| せき szeki | 席 | Ülések, ülőhelyek, rakugo-előadások, összejövetelek számlálószava. |
| せき szeki | 隻 | Hajók, kötegekben hordott tárgyak, például halak, madarak, nyílvesszők számlálószava. |
| しな sina | 品 | Étkezésnél fogások számlálószava. |
| しき siki | 式 | Készletek, szettek számlálószavai, például bútoroknál. |
| しょう só | 勝 | Győzelmek számlálószavai, például mérkőzéseken. |
| しゅ su | 首 | Tankák számlálószava. |
| しゅう sú | 週 | Hetek számlálószava. |
| しゅるい surui vagy しゅ su | 種類 or 種 | Fajták, fajok számlálószava. |
| そく szoku | 足 | Cipők, lábbelik, zoknik számlálószava. |
| たば taba | 束 | Pénzkötegek, virágcsokrok, csomóba kötött zöldségek számlálószava. |
| たい tai | 体 | Szobrok, babák számlálószava. |
| たわら tavara | 俵 | Rizzsel teli zsákok számlálószava. |
| てき teki | 滴 | Folyadékok cseppjeinek számlálószava. |
| てん ten | 点 | Pontok számlálószava. |
| とう tó | 頭 | Nagytestű állatok számlálószava. |
| とき toki | 時 | Időtartam kifejezésére, mára már kevésbé használt számlálószó. |
| とおり tóri | 通り | Kombinációk számlálószava. |
| つ cu | つ | A hagyományos japán számsorban előforduló számoknál használt számlálószó. |
| つう cú | 通 | Levelek számlálószava. |
| つぼ cubo | 坪 | Terület számlálószó, 3,3 négyzetméternyi területet fed le. |
| つぶ cubu | 粒 | Gabona, mandula számlálószava. |
| つうわ cúva | 通話 | Telefonbeszélgetések számlálószava. |
| わ va | 羽 | Madarak és nyulak számlálószava. |
| わ wa | 把 | Csomagok, kötegek számlálószava. |
| わ va | 話 | Történetek, sorozatok epizódjainak számlálószava. |
| や ja | 夜 | Eltöltött éjszakák számlálószava. |
| ぜん zen | 膳 | Evőpálcikák, rizsadagok számlálószava. |
Hangváltozások[szerkesztés]
Bizonyos hangváltozások figyelhetők meg egyes, bizonyos fonémával kezdődő számlálószavak és számok találkozásának esetében. Például 一 icsi + 回 kai → 一回 ikkai, 六 roku + 匹 hiki → 六匹 roppiki. A részleteket lásd a lenti táblázatban.
Bár ezek a változások majdnem minden esetben megfigyelhetőek, kivételek is vannak. A táblázatban a gyakori kivételek is kiemelésre kerültek.
A tízes szám, dzsú esetében, ha azt kettős, hosszú, zöngétlen mássalhangzó követi, dzsu-ként, illetve dzsi-ként (じゅっ/じっ) ejtjük, ahogy az a táblázatban látható. A dzsi régebbi alak, amit mostanság a dzsu váltott fel.
| Szám | k- (か, きゃ stb.) | sz/sh- (さ, しゃ stb.) | t/cs- (た, ちゃ stb.) | h- (は, ひ, へ, ほ, ひゃ, ひゅ, ひょ) | f- (ふ) | p- (ぱ stb.) | w- (わ) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 icsi | ikk- いっか | issz- いっさ | itt- いった | ipp- いっぱ | ipp- いっぷ | ipp- いっぱ | |
| 3 szan | szanb- さんば | szanp- さんぷ | szanb- さんば | ||||
| 4 jon | jonh- よんは
jonp- よんぱ |
jonf- よんふ
jonp- よんぷ |
jov- よわ
jonw- よんわ jonb- よんば | ||||
| 6 roku | rokk- ろっか | ropp- ろっぱ | ropp- ろっぷ | ropp- ろっぱ | rokuv- ろくわ
ropp- ろっぱ | ||
| 8 hacsi | hakk- はっか | hassz- はっさ | hatt- はった | happ- はっぱ | happ- はっぷ | happ- はっぱ | happ- はっぱ
hacsiv- はちわ |
| 10 dzsū | dzsikk- じっか
dzsukk- じゅっか |
dzsissz- じっさ
dzsussz- じゅっさ |
dzsitt- じった
dzsutt- じゅった |
dzsipp- じっぱ
dzsupp- じゅっぱ |
dzsipp- じっぷ
dzsupp- じゅっぷ |
dzsipp- じっぱ
dzsupp- じゅっぱ |
dzsipp- じっぱ |
| 100 hjaku | hjakk- ひゃっか | hjapp- ひゃっぱ | hjapp- ひゃっぷ | hjapp- ひゃっぱ | |||
| 1000 szen | szenb- せんば | szenp- せんぷ | |||||
| 10000 man | manb- まんば | manp- まんぷ | |||||
| 何 nan | nanb- なんば | nanp- なんぷ |
Kivételek[szerkesztés]
A gyerekek gyakran a japán számsort használva adják meg életkorukat a szai 歳 (vagy 才) számlálószó helyett.
Néhány számlálószó, legfőképp a 日 nicsi és a 人 nin, néhány esetben a japán számsort használja, ahogy az a lenti táblázatban megfigyelhető. A japán számsor előfordul még néhány állandósult szerkezetben, mint például 一月 hitocuki és 二月 futacuki (egy hónap, két hónap), 一言 hitokoto (’egy szó’) és 一度 hitotabi (’egyszer’).
A nana és a sicsi a 7-es, a jon és a si 4-es, míg a kjú és a ku a 9-es szám két alakja, olvasata. A nana, jon és kyú alakok gyakrabban használatosak, mindazonáltal előfordulnak olyan esetek, melyeknél a számlálószó megköveteli a másik alakot. (Lásd a táblázatot.)
A 階 kai és 銭 sen esetében, a 3-as szám használatakor előfordulhat – beszélőtől függően – a szokásostól eltérő, másik alak. (Lásd a táblázatot.)
| Numeral | 日 nicsi | 人 nin | 月 gacu | 時 dzsi | 時間 dzsikan | 階 kai | 百 hjaku | 千 szen | 歳 szai |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | cuitacsi* | hitori | isszen | ||||||
| 2 | fucuka | futari | |||||||
| 3 | mikka | szangai | szanbjaku | szanzen | |||||
| 4 | jokka | jonin*** | sigacu | jodzsi | jodzsikan | ||||
| 5 | icuka | ||||||||
| 6 | muika | roppjaku | |||||||
| 7 | nanoka | sicsinin | sicsigacu | sicsidzsi | sicsidzsikan | ||||
| 8 | jóka | happjaku | hasszen | ||||||
| 9 | kokonoka | kugacu | kudzsi | kudzsikan | |||||
| 10 | tóka | ||||||||
| 14 | dzsújokka | dzsújonin | dzsújodzsikan | ||||||
| 20 | hacuka | hatacsi | |||||||
| 24 | nidzsújokka | nidzsújonin | nidzsújodzsikan | ||||||
| 何 nan | ** | nangai | nanzen |
* Ha hónapok napjai helyett csak napokat számolunk, az icsinicsi alak használatos. Ippi is előfordul.
** Két kifejezés is jelentheti azt, hogy ’hány ember’: az 幾人 ikunin és a 何人 nannin alak is előfordul.
*** Néhány helyen, (például Észak Honsú és Kelet Hokkaidó) területein, az idősebb emberek beszédében a jottari is megtalálható.[3]
Sorszámnevek[szerkesztés]
Tőszámnévből való sorszámnév kifejezésére 目 me írásjegy használatos. Minden esetben a számlálószó után kerül. Ennek megfelelően az 一回 ikkai kifejezés jelentése ’egy alkalom’, míg az 一回目 ikkaime jelentése ’első alkalom’.
Néhány esetben azonban előfordul, hogy egy adott kifejezés a 目 me nélkül mind tőszámnevet, mind sorszámnevet is kifejez. Például: a 三階 szangai jelentheti azt, hogy ’három emelet’ és azt is, hogy ’harmadik emelet’.
Időtartam kifejezése[szerkesztés]
Időtartam kifejezésére a 間 kan írásjegy használatos a következő szavakat követően: 秒 bjó, 分 fun, 時 dzsi, 日 nicsi (és a cuitacsit leszámítva minden rendhagyó olvasata), 週 sú, ヶ月 kagecu és 年 nen. A felsorolt szavaktól függően a használat helyenként különbözik. Például a kan elhagyása a 時間 dzsikan szó esetében helytelen, ellenben a súkan és a sú esetével, ahol az időtartamot az utóbbi is kifejezheti. Továbbá a kagecukan szinte soha nem használatos, mivel a ka már kifejezi a tartamot.
Hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Kiss Sándorné Székely Ilona: Japán nyelvtani összefoglaló. Budapest, Tárogató Kiadó, 2008. 270. o.
- ↑ Kiss Sándorné Székely Ilona: Japán nyelvtani összefoglaló. Budapest, Tárogató Kiadó, 2008. 271. o.
- ↑ Language Contact and Lexical Innovation (PDF). [2004. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 14.) Table 1. Native Counting in Japanese
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Japanese counter words című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
