Japán csillagánizs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Japán csillagánizs
a növény virágzata és termése
a növény virágzata és termése
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: besorolatlan
Rend: Austrobaileyales
Család: Schisandraceae
Nemzetség: Illicium
Faj: I. anisatum
Tudományos név
Illicium anisatum
L. 1759
Szinonimák
  • Illicium japonicum
  • Illicium religiosum
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Japán csillagánizs témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Japán csillagánizs témájú médiaállományokat és Japán csillagánizs témájú kategóriát.

A japán csillagánizs, másképpen lándzsáslevelű csillagánizs (Illicium anisatum), japán nevén sikimi az Illicium nemzetségbe tartozó növényfaj. Fás szárú növény, mely nagyon hasonlít a kínai csillagánizshoz. Mérgező anyagokat tartalmaz, ezért emberi fogyasztásra alkalmatlan. Szerepel az OGYÉI tiltólistáján is.[1]

Elterjedése és leírása[szerkesztés]

Dél-Japánban és Tajvanon őshonos, nagyon hasonlít a kínai csillagánizshoz, azonban a gyümölcse kisebb és az illata is kevésbé jellegzetes. Illatvilága inkább hasonlít a kardamomra, mint az ánizsra.

Szárított vagy feldolgozott állapotában a morfológiai hasonlóságaik miatt lehetetlen megkülönböztetni a csillagánizst a japán ánizstól. A japán csillagánizs anisatint, sikimint és sikimitoxint tartalmaz, melyek erős vesegyulladást, húgy- és emésztő szervrendszeri megbetegedéseket okoznak.

Fogyasztása után idegrendszeri működési zavarok lépnek fel erős rohamok kíséretében. A csillagánizstól eltérően más összetevők is jelen vannak a növényben, mint a szafrol (safrole) és az eugenol. Ezek jelentősége, abban mutatkozik meg, hogy nagy segítséget adnak a fajtaazonosításához. Az anisatin és származékai a gamma-aminovajsavhoz hasonlóan erős ingerületátvivő anyagok.

Az Európai Unióba néhány alkalommal kínai csillagánizzsal összekeveredve importálták, amely a japán csillagánizs észrevétlen jelenléte miatt ételmérgezésekhez vezetett, ezért a 2002/75/EK bizottsági határozat[2] mindkét fűszer importját külön szabályozta. Mivel a határozatban előírt ellenőrzések során nem került elő újabb japánánizs-szennyeződés, ezért a jogszabályt másfél évvel később, 2003 augusztusában hatályon kívül helyezték.[3]

Felhasználási területei[szerkesztés]

Mérgező hatása ellenére felhasználható gyógyászati célra is. A hagyományos kínai orvoslás ajánlja külsőleg felhasználva fájdalom csillapítására vagy bőrbetegségek kezelésére. A tamiflu nevű madárinfluenza elleni védőoltás hatóanyaga a növényből előállítható sikimisav, melyet először belőle tudták elkülöníteni.[4]

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Japanese star anise című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]