Jankovics Marcell (filmrendező)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Jankovics Marcell (rendező) szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk a filmrendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Jankovics Marcell (egyértelműsítő lap).
Jankovics Marcell
2016-ban (Tóth Csilla Ilona fényképfelvétele)
2016-ban (Tóth Csilla Ilona fényképfelvétele)
Született1941. október 21.[1][2]
Budapest
Elhunyt2021. május 29. (79 évesen)[3]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaRubovszky Éva
Foglalkozásarajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, politikus
IskoláiPannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium (–1959)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Jankovics Marcell témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jankovics Marcell (Budapest, 1941. október 21. – Budapest, 2021. május 29.[4][5]) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, politikus. 1998-tól 2000-ig, majd 2010. augusztus 1. és 2011. október 15. között a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke volt.

Életpályája[szerkesztés]

Apja Jankovics Marcell (1906–1970) banktisztviselő, anyja Bartha Margit (1906–1981?), nagyapja Jankovich Marcell (1874–1949) író, politikus, ügyvéd volt. Nővére Jankovics Eszter (1934). Felesége Rubovszky Éva (1945) magyar–perzsa szakos bölcsész.[6] Apjukat 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, és életfogytiglani kényszermunkára ítélték. '56-ban kiszabadították; a forradalom leverése után felügyelettel szabadlábon maradhatott. Közben családját 1951-ben kitelepítették, ahonnan csak 1953-ban térhettek vissza. A gyermek Marcell 1955-től a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumba járt, ott is érettségizett.

1959–60-ban segédmunkásként dolgozott, majd a Pannónia Filmvállalathoz (ma Pannóniafilm Kft.) került, ahol fázisrajzolóként kezdett. 1965-ben rendezőnek nevezték ki, majd három évig, 1968-ig Dargay Attilával és Nepp Józseffel közösen készítették a nagy sikerű Gusztáv című rajzfilmsorozatot.

1971–72-ben a Kisképzőben tanított animációt. 1973-ban a Hanna-Barbera megvásárolta a János vitéz című rajzfilmje amerikai forgalmazási jogát, ám azt nem mutatták be Amerikában.[7] A Sisyphus c. munkáját 1974-ben Oscar-díjra jelölték.

Küzdők c. alkotásával 1977-ben elnyerte a cannes-i fesztivál legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díját. Az akkori kultúrpolitika jellemző epizódjaként Jankovics helyett mást küldtek ki a díj átvételére. 1981-től pedig az Iparművészeti Főiskolán tanított szintén animációt. Két évvel később elkészült Az ember tragédiájának animációs film forgatókönyve.

1994-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett, majd két évvel később kinevezték a Pannóniafilm Kft. ügyvezető igazgatójává. Még ugyanebben az évben megpályázta a Duna Televízió elnöki posztját, sikertelenül. A következő évben a Magyar Iparművészeti Egyetem DLA tudományos fokozattal rendelkező egyetemi magántanára lett.

1998–2002 között, majd 2010. augusztus 1. és 2011. október 15. között a Nemzeti Kulturális Alap Bizottsága, 1998-tól a Magyar Művelődési Társaság elnöke volt. 2003-tól a Fidesz Kulturális Tagozatának elnökségi tagja volt.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

Rendezései[szerkesztés]

Egész estés animáció[szerkesztés]

  1. Toldi (2022)
  2. Az ember tragédiája (2011)
  3. Ének a csodaszarvasról (2002)
  4. Fehérlófia (1981)
  5. János vitéz (1973)

Tévésorozat[szerkesztés]

  1. Toldi (2021)
  2. Mondák a magyar történelemből (1986)
  3. Magyar népmesék (1980–2012)
  4. Mézga Aladár különös kalandjai (1973)
  5. Üzenet a jövőből – A Mézga család különös kalandjai (1970)
  6. Gusztáv (1964–1979)

Rövidfilm[szerkesztés]

  1. Arcmás – Imago (2014)
  2. Prometheus (1992)
  3. Küzdők (1977)
  4. Sisyphus (1974)
  5. Az élet vize (1971)
  6. Mással beszélnek (1971)
  7. Mélyvíz (1970)
  8. Hídavatás (1969)
  9. Tendenciák (1967)

Egyéb[szerkesztés]

  1. Lúdas Matyi (1976) (figuratervező)

Könyvek[szerkesztés]

  • A népmesék és a csillagos ég; Pannonia Filmstúdió, Budapest, 1980
  • „Csillagok között fényességes csillag”. A Szent László-legenda és a csillagos ég; Képzőművészeti, Bp., 1987
  • Jelkép-kalendárium (1988) [8]
  • A fa mitológiája (1991) [9]
  • Ahol a madár se jár. Hét év tizenkét tanulmánya; Pontifex, Debrecen, 1996
  • A Nap könyve (1996) [10]
  • Jelkép-kalendárium; bőv., átdolg. kiad.; Csokonai, Debrecen, 1997
  • "Mély a múltnak kútja...". Gondolatok a kultúráról; Csokonai, Debrecen, 1998[11]
  • Fehérlófia. Magyar népmese; Arany László feldolgozása alapján; General Press, Bp., 2003
  • A szarvas könyve (2004)
  • „Hívő vagyok anyám méhétől fogva”. Jankovics Marcellal beszélget Kovács Zsolt; Kairosz, Bp., 2005 (Miért hiszek?)
  • "Csillagok között fényességes csillag". A Szent László-legenda és a csillagos ég; fotó Méry Gábor; Helikon–Méry Ratio, Bp.–Šamorin, 2006
  • Lékiratok I-II. (2007)
  • A kassai Szent Erzsébet-dóm; Méry Ratio, Šamorín, 2007 (angolul és szlovákul is)
  • A lőcsei Szent Jakab templom szárnyasoltárai; Méry Ratio, Somorja, 2007 (angolul és szlovákul is)
  • 3+1. A négy évszak szimbolikája. Fejezetek A számok könyvéből; Csokonai, Debrecen, 2008
  • A bártfai Szent Egyed-bazilika; Méry Ratio, Šamorin, 2009 (angolul és szlovákul is)
  • „Jessze szent gyökere lett erős fává”. Amiről a gyöngyöspatai Jessze fája oltár regél; Napkút, Bp., 2009 (Káva téka)
  • Képregények; forgatókönyv Cs. Horváth Tibor; Gar-Wind Bt., Ócsa, 2010 (Fekete fehér képregénymúzeum)
  • A szepeshelyi Szent Márton-székesegyház; Méry Ratio, Šamorín, 2010 (angolul és szlovákul is)
  • Madách Imre: Az ember tragédiája; Jankovics Marcell animációs filmváltozatának képeivel; Akadémiai, Bp., 2011
  • A szepesszombati Szent György-templom; Méry Ratio, Šamorín, 2011 (angolul és szlovákul is)
  • A bakabányai Szent Miklós-templom; Méry Ratio, Šamorín, 2012
  • A késmárki Szent Kereszt-bazilika; Méry Ratio, Šamorín, 2013
  • Mese, film és álom. Emlékezem 1-2.; Csokonai, Debrecen, 2013
  • St. Elisabeth's Cathedral, Košice; angolra ford. Frank Orsolya; Méry Ratio, Šamorín, 2013
  • Lékiratok; átdolg. kiad.; Helikon, Bp., 2014
  • Szmrecsány Szűz Mária-temploma; fotó Méry Gábor; Méry Ratio, Šamorín, 2014
  • Képes bibliai történetek. Egy töredékben maradt film képeskönyve; Akadémiai, Bp., 2015
  • Kisszeben Keresztelő Szent János-temploma; Méry Ratio, Šamorín, 2015
  • A vizuális nevelésről; Akadémiai, Bp., 2015
  • Nagyőr Szent Anna-temploma; Méry Ratio, Šamorín, 2016
  • Héthárs Szent Márton-temploma; Méry Ratio, Šamorín, 2017
  • Kakaslomnic Szent Katalin-temploma; fotó Méry Gábor, szöveg Jankovics Marcell; Méry Ratio, Šamorín, 2018
  • Jankovics Marcell. Képpraxisok 2. / Image praxes 2. Műcsarnok, Budapest, 2019; kurátor Fazakas Réka, Medve Mihály, szöveg Orosz István; Műcsarnok, Bp., 2019
  • Trianon; angolra ford. Katona József Álmos, Szabó Zsuzsanna; Méry Ratio, Bp., 2019
  • A népmesék és a csillagos ég; szerk. Rubovszky Éva; 2. kiad.; Méry Ratio, Budapest, 2022

Társszerzőkkel[szerkesztés]

  • Jelképtár (1990)
  • Csodakút. Népmese, beavatás, álomfejtés, Napút, mélylélektan, ezotéria. Tanulmányok a népmeséről (1994)
  • Égforgató csodagyűrű (Mirtse Zsuzsa mesekönyvének illusztrálása) (Méry Ratio Kiadó, 2004)
  • A lőcsei Szent Jakab templom szárnyasoltárai (Méry Gábor–Jankovics Marcell díszalbuma) (2007)
  • Lovagkór (Mirtse Zsuzsa könyvét tusrajzokkal illusztrálta. A kötet a Méry Ratio kiadó gondozásában jelent meg, 2007.)

Az ember tragédiája film[szerkesztés]

Az ember tragédiája c. Madách‑műnek a rajzfilmváltozatáért 2012-ben megkapta a Magyar Újságírók Országos Szövetségének díját, a filmet több mint 20 000-en látták a magyar mozikban.[12] A teljes művet a forgatókönyv 1983-as megírása után 28 évvel, 2011. november 27-én mutatták be az Uránia Nemzeti Filmszínházban, Budapesten. (Részleteiben látni lehetett korábban, többek között a Duna Televízióban, a Magyar Tudományos Akadémián). Az ember tragédiáját világ különböző pontjain vetítették, többek között bemutatták Krakkóban,[13] Portugáliában, Los Angelesben és Kanadában is.

Főbb díjai[szerkesztés]

„32 díjat nyertem, amiből egyet vehettem át személyesen.” (Jankovics Marcell)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Who's Who in Animated Cartoon (2006 Applause Theatre & Cinema Books ed.), Jankovics, Marcell
  2. ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
  3. ↑ NM – Jankovics Marcell
  4. ↑ Elhunyt Jankovics Marcell, az MMA tiszteletbeli elnöke | Magyar Művészeti Akadémia. www.mma.hu. (Hozzáférés: 2021. május 29.)
  5. ↑ Jankovics Marcell | MMA. www.mma-tv.hu. (Hozzáférés: 2021. május 29.)
  6. ↑ https://www.breuerpress.com/2016/12/30/rubovszky-eva-a-nemzetek-haza-vezetoje-beszelt-eleterol-szakmai-sikereirol-a-kultura-fontossagarol/
  7. ↑ 1973. május elsején mutatták be a János vitéz c. rajzfilmet | Évfordulók, események | József Attila Könyvtár - Dunaújváros
  8. ↑ Moly.hu
  9. ↑ A fa mitológiája
  10. ↑ A Nap könyve
  11. ↑ Mély a múltnak kútja...
  12. ↑ A Nemzetközi Képzőművészeti Filmszemle fődíját nyerte Az ember tragédiája Archiválva 2020. október 30-i dátummal a Wayback Machine-ben, mozinet.hu
  13. ↑ A Nemzetközi Képzőművészeti Filmszemle fődíját nyerte Az ember tragédiája, kultography.hu
  14. ↑ Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
  15. ↑ Budapest portál | Fővárosi elismerő díjak a a Főváros napja alkalmából (magyar nyelven). budapest.hu. (Hozzáférés: 2020. november 18.)
  16. ↑ A 17. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál díjazottjai. Cinefest Miskolc, 2021. szeptember 18. „a záróünnepségen Posztumusz Életműdíjjal tüntette ki Jankovics Marcellt.”

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jankovics_Marcell_(filmrendező)&oldid=27073529”