Jankovics Marcell (hegymászó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jankovics Marcell
Jankovics Marcell (politikus).jpg

Született 1874. november 3.
Gárdospuszta
Elhunyt 1949. november 12. (75 évesen)
Budapest
Párt Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Választókerület Fülek (1905-1910)

Foglalkozás író, hegymászó, ügyvéd, politikus

Jankovics Marcell (néhol Jankovich, Gárdospuszta, 1874. november 3.Budapest, 1949. november 12.), író, politikus, ügyvéd, alpinista. A századeleji magyar hegymászás egyik vezető egyénisége. Unokája Jankovics Marcell filmrendező.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja fiatalon meghalt; édesanyja, majd nagyapja, Meszlényi Jenő nevelte. Nagykanizsán járt elemi iskolába, Pozsonyban római katolikus gimnáziumba, közben ugyanis gyenge tüdeje miatt elköltöztek, hogy a Pozsony közeli hegyek gyógyító levegőjét szívhassa. Már fiatal diákkorában 3-4 ezres hegyeket mászott meg az Alpokban. 1897-ben jogból doktorált, 1900-ban ügyvédi oklevelet szerzett.

1892-1893 között Kossuth Lajosnál, anyaági rokonánál élt Torinóban. (Nagyapja Kossuth sógora volt.) Ezután Pozsonyba költözött, ott is nyitott ügyvédi irodát. Felesége a szlovák-lengyel származású Jamnicky család tagja volt.

1905-től országgyűlési képviselő a füleki kerületben két cikluson át. Kossuth Ferenc egyik tanácsadója. 1914-1920 között a Magyar Turista Szövetség társelnöke; 1918-1927 között a Magyar Hegymászók Egyesülete elnöke volt.

1919 februárjában tiltakozó jegyzéket szerkesztettek Pozsony már érezhető elcsatolása ellen, melyet Jankovics Marcell fordított le több világnyelvre. 1925-1938 között a pozsonyi Toldi Kör, a Szlovenszkói Magyar Közművelődési Egyesület és a Szlovenszkói Magyar Kultúrtanács elnöke. 1938-ban, az első bécsi döntés után Budapesten telepedett le. 1940-től a Petőfi Társaság rendes tagja.

Beszélt és írt magyar, szlovák, német, francia, olasz, angol nyelven, és latinul is tudott.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Búzavirágok, versek (1894)
  • Költemények (1903)
  • Úttalan utakon (1903)
  • Sasfészkek (1906)
  • Az Alpesek (1911)
  • Kis barátom könyve, elbeszélések (1913)
  • Két kis leány könyve, emlékezések (1918)
  • Álmatlan éjszakák, elbeszélések (1921)
  • Az udvari bolond, elbeszélések (1926)
    Emléktáblája egykori lakóhelyén, Budapesten, a Vérmező melletti Pauler utca 19. számú házon
  • Magyar porszemek, elbeszélések (1928)
  • Észak szigetei, útleírás (1930)
  • Hulló levelek, versek (1930)
  • Hangok a távolból (1935)
  • Kikötők, elbeszélések (1937)
  • Egy század legendái, regény (1939; 2003) 1945 után betiltották.
  • Húsz esztendő Pozsonyban (1939; 2000) 1945 után betiltották.
  • Félszáz névtelen magyar (1940)
  • Ölvedi László emlékezete (1941)
  • Lelkek találkozása (1942)
  • Évek tavasz nélkül, elbeszélések (1943)
  • Világító ablakok, regény (1943)

Rövidebb írásai Csalmay álnéven is megjelentek.

Műveit 60 éven keresztül nem adták ki.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2000. szeptember 1-jén volt lakóhelyén, Budapesten, a Vérmező melletti Pauler utca 19. számú házon emléktábla került felavatásra.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jankovics Marcell (hegymászó) témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]