Jankovics Marcell

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jankovics Marcell
Jankovics-Marcell.jpg
Jankovics Marcell az Ünnepi Könyvhéten.
Budapest, 2010. június
Született 1941. október 21. (72 éves)
magyar 1919-1946 Budapest
Foglalkozása rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, politikus
Díjak Balázs Béla-díj, 1974
Kossuth-díj, 1978
Prima Primissima díj, 2007
Magyar Örökség díj, 2013

Jankovics Marcell az IMDb-n
PORT.hu-adatlap

Jankovics Marcell (Budapest, 1941. október 21. –) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, politikus, 1998-2000-ig, majd 2010. augusztus 1-től 2011. október 15-ig a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke volt.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja Jankovics Marcell (1906–1970), banktisztviselő, anyja Bartha Margit (1906–1981?) volt. Nagyapja id. Jankovics Marcell (1874–1949), író, politikus, ügyvéd volt. Nővére Jankovics Eszter (1934–). Apjukat 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, és életfogytiglani kényszermunkára ítélték. '56-ban kiszabadították; a forradalom leverése után felügyelettel szabadlábon maradhatott. Közben családját 1951-ben kitelepítették, ahonnan csak 1953-ban térhettek vissza. A gyermek Marcell 1955-től a Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Kollégiumba járt, ott is érettségizett.

19591960-ban segédmunkásként dolgozott, majd 1960-tól a Pannónia Filmvállalathoz (ma Pannóniafilm Kft.) került, ahol fázisrajzolóként kezdett dolgozni. 1965-ben rendezőnek nevezték ki, majd három évig, 1968-ig Dargay Attilával és Nepp Józseffel közösen készítették a nagy sikerű Gusztáv című rajzfilmsorozatot.

1971–72-ben a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanított animációt. 1973-ban a Hanna-Barbera megvásárolta a János vitéz forgalmazási jogát, hogy aztán sehol se mutassák be. A Sisyphus c. munkáját 1974-ben Oscar-díjra jelölték.

Küzdők c. alkotásával 1977-ben elnyerte a cannes-i fesztivál legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díját. Az akkori kultúrpolitika jellemző epizódjaként Jankovics helyett mást küldtek ki a díj átvételére. 1981-től pedig az Iparművészeti Főiskolán tanít szintén animációt. 2 évvel később elkészült Az ember tragédiájának animációs film forgatókönyve.

1994-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett, majd két évvel később kinevezték a Pannóniafilm Kft. ügyvezető igazgatójává. Még ugyanebben az évben megpályázta a Duna Televízió elnöki posztját, sikertelenül. A következő évben a Magyar Iparművészeti Egyetem DLA tudományos fokozattal rendelkező egyetemi magántanára lett. 19982002 között, majd 2010. augusztus 1. és 2011. október 15. között a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke. 1998-tól Magyar Művelődési Társaság elnöke. 2003-tól a Fidesz Kulturális Tagozatának elnökségi tagja.

Művei (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fehérlófia (1981)
Ének a csodaszarvasról (2002)
Sisyphus (1974)
Az ember tragédiája (2011)

Rendezőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az ember tragédiája (2011)
  2. Ének a csodaszarvasról (2002)
  3. Mondák a magyar történelemből (1986)
  4. Fehérlófia (1982)
  5. Magyar népmesék (sorozat) (1977)
  6. Küzdők (1977)
  7. Sisyphus (1975)
  8. János vitéz (1973)
  9. Hídavatás (1969)
  10. Tendenciar (1967)
  11. Gusztáv, a társas lény (1965)
  12. Jónás és a cet (1963)

Forgatókönyvíróként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az ember tragédiája (2011)
  2. Ének a csodaszarvasról (2002)
  3. Küzdők (1977)
  4. János vitéz (1973)
  5. Tendenciar (1967)

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bobo und die Hasenbande 2 – Abenteuer im Wald (1999), A Hetedik testvér 2 (Vacak, az erdő hőse)
  2. Lúdas Matyi (1979)

Könyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jelkép-kalendárium (1988) [1]
  • A fa mitológiája (1991) [2]
  • Ahol a madár se jár (1996) [3]
  • A Nap könyve (1996) [4]
  • Mély a múltnak kútja (1998) [5]
  • A szarvas könyve (2004)
  • Csillagok között fényességes csillag (2006)
  • Lékiratok I-II. (2007)
  • 3+1 A négy évszak szimbolikája (2008)

Társszerzőkkel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ember tragédiája film[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ember tragédiája című animációs film jelenete [1]

Az ember tragédiája c. Madách‑műnek a rajzfilmváltozatáért 2012-ben megkapta a Magyar Újságírók Országos Szövetségének díját, a filmet több mint 20.000-en látták a magyar mozikban [2]. A teljes művet a forgatókönyv 1983-as megírása után 28 évvel, 2011. november 27-én mutatták be az Uránia Nemzeti Filmszínházban Budapesten. (Részleteiben látni lehetett korábban, többek között a Duna Televízióban, a Magyar Tudományos Akadémián). Az ember tragédiája a világ különböző pontjain került vetítésre, többek között bemutatták Krakkóban [3], Portugáliában, Los Angelesben és Kanadában is.

Főbb díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„32 díjat nyertem, amiből egyet vehettem át személyesen.” (Jankovics Marcell)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]