Jan van Goyen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jan van Goyen
Goyen-1-sized.jpg
Született
1596. január 13.
Leiden
Elhunyt
1656. április 27. (60 évesen)
Hága
Születési neve Jan Josephsz. Van Goyen
Foglalkozása festő
műkereskedő
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jan van Goyen témájú médiaállományokat.

Jan van Goyen (Leiden, 1596. január 13.Hága, 1656. április 27.) holland tájképfestő és rézkarcoló a holland aranykorból. Tájképeken kívül történelmi témájú képeket és csendéleteket festett.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cipészmester családjában látta meg a napvilágot Leidenben, Leiden a 17-18. században számos művész bölcsője volt és a szabad Hollandia szellemi központja. Van Goyen grafikai és festészeti tanulmányait Leidenben, majd Hoornban végezte, aztán két évet Franciaországban töltött tapasztalatszerzés céljából. 1616-ban Haarlemben Esaias van de Velde tanítványa. Van Goyen pályája kezdetén Van de Velde újszerű, de még elfogult, nehézkes modorában kezdett festeni (Berlin, Braunschweig, Bréma városképei), feltehetően Hendrick Avercamp is hatott rá.

Van Goyen azonban csakhamar megtalálta saját egyéni stílusát, lefordította az emberi érzelmek nyelvére azokat a rejtett hangulatokat, amelyeket a természet mélyén szemlélődő ember megtalál., egyszerű festészeti eszközökkel érte el célját, rendszerint képei háromnegyedét a fátyolszerű, felhőzettel borított égbolt alkotja, alatta a táj meleg színeit a napfénytől áthatott párás levegő szűri meg, s mindez egységbe foglalja legjobb tájképeit (Leiden látképe, Alte Pinakothek, München), Drezda látképei, Dordrecht látképe, stb. A tájábrázolás újfajta átélése Van Goyen számos kortársát is magával ragadta, köztük Salomon van Ruysdael (1600–1670), Roland Roeghman (1597–1686) és Aert van der Neer (1603–1677), Aelbert Cuyp, stb. Van Goyen nyomán mintegy új lendületet kapott a holland tájképfestészet.

Van Goyen tájképei folyópartokat tavakat, csatornákat, utakat, homok dűnéket és tengerpartot ábrázolnak Hága, Rotterdam, Delft, Dordrecht, Leiden, Gouda, Rhenen, Arnhem, Nijmegen, Emmerich és Kleve közelében. Gyakran az évszakok is szerepet játszanak tájábrázolásában, előszeretettel festett téli tájakat, továbbá tengeri és városképeket. Festett még történelmi képeket és csendéleteket, a portréfestéstől elzárkózott, bár tájképein gyakran jelennek meg a tájhoz tartozó figurális alakok.

Stílusa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A holland barokk stílus irányvonalába tartozik, rengeteg vázlatot, jegyzetet készített képeihez, s azután valamennyit műtermében festette meg. Halála után, kivált a 19-20. században nagyra értékelték művészettét, számos kiállítást rendeztek műveiből. (legutóbb például 1996-97-ben a De Lakenhal Múzeumban Berlinben, 2009-ben az Amerikai Egyesült Államokban.) Képeinek árai is magasra szöktek, például Kilátás Dordrechtre című festményét 2008-ban 3,5 millió holland forintért vásárolták meg Jacques Goudstikker műkereskedő örököseitől.

Mint üzletember[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Van Goyen műbecsléssel, sőt műkereskedéssel és tulipánkereskedéssel is foglalkozott, házakat is vásárolt, de nem volt sikeres üzletember, ráfizetéses volt tevékenysége, sok adósságot halmozott fel. Halála után özvegye kifizette az adósságokat, s egy háza maradt.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Művészeti lexikon. 1. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Jan van Goyen lásd 401. p.
  • A művészet története : a barokk. Budapest : Corvina, 1988. Jan van Goyen lásd 186-187. p. ISBN 963 13 2393 5
  • Képeiből, Web Gallery of Art
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jan van Goyen témájú médiaállományokat.