Jan Dibbets

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Jan Dibbets 1941-ben született land art művész.

Még finomabb tájbeavatkozást láthatunk munkásságában. A holland tájkép hagyomány folytatja: egyszerre foglalkozik a természeti világ tényeivel és az érzékelés elméleti problémáival. Ilyen a módon egyszerre folytatja a rembrandti és mondrani örökséget). Fotót is használ, ami nála koncpetuális jelleget ölt. Perspektívakorrekciókat hajt végre, a látás tényeivel való játék a holland tradícióban mélyen gyökerezik. A tájak átalakításaiban vagy perspektíva korrekciókat csinál, vagy egyszerűen belekarcol a föld olyan formákat, melyek megtévesztik az embert (pl. egy munkája úgy néz ki, mintha álló négyzetről lenne szó, pedig földön fekszik).

Alkotásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Holland hegy, nagy tenger: Ezen fotó-munkája nagyon izgalmas, mely – egyúttal koncept-mű is – 12 fotóból áll: a horizontot úgy örökíti, meg, hogy 30 ° -onként elforgatja a fényképezőgépet.
  • Fehér vonal a tengerben: (1968) Amalfiban húzott egy fehér vonalat.
  • A vörösbegy területe /szobor 1969. Seth Siegelaub, Gebr. König, New York, Köln, 1970. :A darab dokumentációja az 1969 április-júniusában Amszterdamban végrehajtott cselekményt mutatja be.

„A szobor/rajz területe egy vörösbegy. 1969 márciusának elején úgy határoztam, megváltoztatom egy vörösbegy életterét oly módon, hogy a madár az én szoborrajzomnál repkedjen és ellenőrizze azt. Ezt a szoborrajz teljességében soha nem látható; csak dokumentációján keresztül képzelheti el a néző az egészet. Ahhoz, hogy ezt elérjem – csak sejtettem, hogy lehetséges –, egy sor könyvet olvastam (többek között: Robert Ardrey, A területi kényszer, Dell, N.Y., 1968, és David Lack, A vörösbegy élete, Pelican, London, 1953. című munkáikat), amíg elegendő betekintést nem nyertem a lehetőségekbe. Azt terveztem, hogy kimérem a területet, lefényképezem a beavatkozást, stb. Az ötlet az volt, hogy megnöveljem a területet egy olyan formává, ami engem kielégít. Nem izgatnak a biológiai tények; az ötlet a vizuális művészetek határaival kapcsolatosan született. Amikor minden készen állt, az új területet mint egy rajzot a földön, póznákkal kijelöltem. A madár felállított póznák közötti mozgásaiból tevődött össze a szobor. Ez a mű az ökológiai rendszerek vizualizációjával kapcsolatos sorozat egy darabja, 1969-ben gondoltam ki és valósítottam meg."

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]