James Francis Reilly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
James Francis Reilly

James Francis Reilly dr. (Mountain Home (Air Force Base), Idaho, 1954. március 18. –) amerikai tudós, geológus, űrhajós.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1977-ben az University of Texas (Dallas) keretében földtudományok szakterületén szerzett alapdiplomát. Az alapdiploma megszerzése után, 1977-1978 között Nyugat–Antarktiszon tudományos expedícióban vett részt izotóp-geokronológia témában. 1979-től a Santa Fe Minerals Inc. (Dallas) kutatógeológusa. 1980-tól az Enserch Exploration Inc. szénhidrogén-kutató geológusa, később főgeológussá nevezték ki. Geológusi tevékenysége mellett részt vett egy új, a mélyvízi mérnöki tevékenységben és a biológiai kutatásban alkalmazható képalkotó technológia alkalmazásában. Ennek keretében összesen mintegy 22 napot töltött mélytengerben alámerülve a Harbor Branch Oceanographic Institution és az Egyesült Államok Haditengerészetének különféle járművein. Egyetemén 1987-ben szerzett mesterdiplomát (MSc), és 1995-ben kapott doktori (PhD) címet.

1994. december 9-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Egy éves űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az űrrepülőgép rendszerismerete, fiziológiai képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Kiképzett űrhajósként tagja volt több támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatnak. Három űrszolgálata alatt összesen 35 napot, 10 órát és 34 percet (850 óra) töltött a világűrben. Három űrséta alatt összesen 16 óra és 30 percet töltött az űrrepülőgépen kívül. 2008. májusában köszönt el az űrhajósoktól.

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • STS–89 az Endeavour űrrepülőgép 12. repülésének küldetésfelelőse. A nyolcadik Shuttle–Mir dokkolással több mint 4500 kilogramm tudományos felszerelést, logisztikai hardvert és vizet is szállított. Az előírt repülési, tudományos és kísérleti program felelőse. Egy űrszolgálata alatt összesen 8 napot, 19 órát és 48 percet (211 óra) töltött a világűrben. 5 800 000 kilométert (3 600 000 mérföldet) repült, 138 kerülte meg a Földet
  • STS–104, a Atlantis űrrepülőgép 24. repülésének küldetésfelelőse. A küldetés során szállították a Quest zsilipkamrát, amit a Canadarm2 segítségével csatlakoztattak a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS). Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 12 napot, 18 órát és 35 percet (306 óra) töltött a világűrben. 8 500 000 kilométert (5 300 000 mérföldet) repült, 200 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–117, a Atlantis űrrepülőgép 28. repülésének küldetésfelelőse. Az űrhajósok négy űrséta során felszerelték az S3/S4 jelzésű napelemtáblákat az ISS-re. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. A szolgálati idő alatt folyamatosan küzdöttek a számítógépek egymás után bekövetkező hibáival. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 13 napot, 20 órát és 11 percet (332 óra) töltött a világűrben. 9 280 000 kilométert (5 800 000 mérföldet) repült, 219 alkalommal kerülte meg a Földet.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Viselheti az űrhajós szárnyat.
  • Több polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]