James Finney
| James Finney | |||||||
| Személyes adatok | |||||||
| Teljes név | James (Jim) Finney | ||||||
| Születési dátum | 1924. augusztus 17. | ||||||
| Születési hely | Hereford, Anglia | ||||||
| Halálozási dátum | 2008. április 1. | ||||||
| Halálozási hely | Hereford, Anglia | ||||||
| Egyéb foglalkozás | futball hivatalnok | ||||||
| Hazai szereplés | |||||||
|
|||||||
| Nemzetközi szereplés | |||||||
|
|||||||
James Finney (Hereford, 1924. augusztus 17. – Hereford, 2008. április 1.) angol nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Becézett névváltozata: James (Jim) Finney
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Pályafutása
[szerkesztés] Nemzeti játékvezetés
Labdarúgó játékvezetők oktatása vizsgával (elméleti, gyakorlati) zárul, ezt követően, mint gyakorló játékvezető, különböző labdarúgó bajnokságokban szerzi meg a szükséges tapasztalatokat. Ellenőreinek, sportvezetőinek javaslatára 1959-ben került a legmagasabb labdarúgó osztály játékvezetői közé. Az aktív nemzeti játékvezetést 1972-ben hagyta abba. Hazájában kiválóan foglalkoztatott játékvezető, úgy tartották, hogy az öt angol éljátékvezető közül az egyik, aki pályafutása idején vezethet FA Kupa-döntőt.
[szerkesztés] Nemzeti kupamérkőzések
Vezetett Kupa-döntők száma: 3
[szerkesztés] Angol Amatőr Kupa
Kiváló játékvezetőnek tartották. Az Angol Labdarúgó-szövetség (FA) JB már 1959-ben felkérte az egyik angol kupa-döntő vezetésére.
[szerkesztés] Angol Kupa
1962-ben a nemzeti szakmai munkáját tovább díjazva, a Tottenham Hotspur – Burnley csapatainak közreműködésével vezette a döntő találkozót.
[szerkesztés] FA Kupa
1971-ben az Angol Labdarúgó-szövetség FA JB kiemelkedő szakmai pályafutásának zárásaként felkérte, a Liverpool – Arsenal (1:2) kupadöntő szolgálatára.
[szerkesztés] Nemzetközi játékvezetés
Az Angol Labdarúgó-szövetség (FA) Játékvezető Bizottsága (JB) 1962-ben terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bírói közé, ezt a pozícióját 1973-ig sikeresen megvédte. Aktív nemzetközi pályafutását egy autóbaleset miatti sérülés szakította meg.
[szerkesztés] Világbajnokság
Anglia volt a VIII., az 1966-os labdarúgó-világbajnokság döntő mérkőzéseinek házigazdája, ahol az egyik negyeddöntőt, az NSZK – Uruguay (4:0) találkozót vezette. A mérkőzésen túlzott durvaság miatt kiállított két uruguayi játékost, amiért a torna után a dél-amerikai szövetségek részrehajlással vádolták meg az európai játékvezetőket. A FIFA elvárásai szerint. ha nem vezetett, akkor valamelyik társának partbíróként segített. Kettő csoportmérkőzésen működött partbíróként. Vezetett mérkőzéseinek száma: 1 + 2 (partbíró)
[szerkesztés] Európa-bajnokság
Franciaországban, Párizsban volt az I., az 1960-as labdarúgó-Európa-bajnokság döntő küzdelmeinek helyszíne. Az induló európai tornasorozat első neve Európai Nemzetek Kupája volt. 1960-ban Párizsban rendezett első döntő mérkőzésen Kenneth Aston játékvezető egyik partbírója volt.
Spanyolországban, Madrid-ban volt az II., az 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokság döntő küzdelmeinek helyszíne. A selejtező sorozat folytatásában az egyik negyeddöntőt
- 1964. május 13-án Solnaban, a Rasunda Stadionban, 37 525 néző előtt, a Svédország–Szovjetunió (1:1) találkozót vezette.
Olaszországban, Róma adott otthont a III., az 1968-as labdarúgó-Európa-bajnokság döntő küzdelmeinek. A selejtező sorozatban
- a 8. csoportban előbb 1967. október 21-én Belfastban, a Windsor Parkban, 55 000 néző előtt, az Észak-Írország–Skócia (1:0) és
1967. november 22-én Glasgowban, a Hampden Parkban, 57 000 néző Skócia–Wales (3:2) összecsapásokon játékvezetőként szolgálta a labdarúgást.
- a 6. csoportban 1966. november 2-án Bukarestben, 15 000 néző előtt, a Románia–Svájc (4:2) mérkőzésen lehetett bíró. Vezetett mérkőzéseinek száma: 4.
[szerkesztés] Nemzetközi kupamérkőzések
Vezetett Kupa-döntők száma: 2
[szerkesztés] Európai Nemzetek Kupája
1960-ban Párizs-ban, az első döntő mérkőzésen Kenneth Aston játékvezető egyik partbírója volt.
[szerkesztés] Bajnokcsapatok Európa-kupája
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) Játékvezető Bizottsága (JB) 1971-ben kijelölte a kupadöntő vezetésére, de hazájában sajnálatos módon egy autóbalesetben súlyosan megsérült.
[szerkesztés] Sportvezetőként
Pályafutását befejezve a Hereford United-nál, majd a Cardiff City-nél volt csapattitkár.
[szerkesztés] Sikerei, díjai
1971-ben a FA Kupa-döntő utáni fogadáson Őfelsége II. Erzsébet brit királynő-től egy Aranyplakettet kapott.
[szerkesztés] Források
- (1966.) „újságcikk”. Játékvezető 1966. VIII. évfolyam 4. szám.
- (1974.) „újságcikk”. Játékvezető 1974. XV. évfolyam 3-12. szám.

