Jalu (határfolyó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Jalu (Koreában Amroknak is hívják) folyó Kína és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság határán. Hossza 790 kilométer, vízgyűjtő területe több mint 30 ezer négyzetkilométer. Az északkelet-kínai Csilin tartományban, a Csangpaj hegységben ered (a Baitou hegyről), és innen délkeletre tart. A kínai Dandong és az észak-koreai Sinuiju közt ömlik a Koreai-öbölbe. Legfontosabb mellékfolyói a Changjin, a Herchun és a Tokro.

Vannak szakaszai, amelyek alacsony merülésű járművekkel hajózhatók, de főleg faúsztatásra használják. Az észak-koreai Supung gát Ázsia egyik legnagyobb gátja, amely Észak-Korea és Kína számára termel elektromos áramot. A gát földrajzi koordinátái: é. sz. 40,4616°, k. h. 124,9623°

Goguryeo [szerkesztés]

Völgyében virágzott az ősi Goguryeo királyság, amely számos erődítményt épített a folyó mentén. A folyó mellett fekvő fővárosuk, a mai Ji'an gazdag goguryeo emlékekben.

Ütközőzóna [szerkesztés]

A folyó gyakran vált hadseregek közti választóvonallá. Mellette több csatát is vívtak. Az egyik legnevezetesebb a első kínai–japán háború egyik csatája 1894-ben.

Az orosz–japán háborúban 1904. május 1-jén a Kuroki tábornok vezette átkelő japán hadsereg a Yaluig foglalta el Koreát, és a folyónál vívott csatában legyőzte az oroszokat.

1950 elején Észak-Korea megtámadta Dél-Koreát, kirobbantva a hidegháború első komoly fegyveres konfliktusát. A déliekkel szövetséges amerikai hadsereg ellentámadása 1950 végére a Jalu folyó másik oldaláig vetette vissza az északiakat. Később a kínaiak segítségével Észak-Korea sikeres ellentámadást indított, és a régióban mindkét hadsereg rendkívül nagy veszteségeket szenvedett.