Jaczina Róbert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jaczina Róbert
Személyes adatok
Teljes névJaczina Róbert
Születési dátum1935
Születési helyBudapest, Magyarország
Halálozási dátum2015. február 18. előtt
Nemzeti játékvezetés
ÉvekBajnokságStátusz
19751985NB Ijátékvezető
Nemzetközi játékvezetés
ÉvekKonföderációStátusz
19791981FIFA-tagjátékvezető
SablonWikidataSegítség

Jaczina Róbert (Budapest, 19352015. február 18. előtt[1]) magyar nemzetközi labdarúgó-játékvezető.

Pályafutása[szerkesztés]

Labdarúgó-játékvezetőként[szerkesztés]

Labdarúgóként[szerkesztés]

Fiatal korában kis csapatokban – például a Lampart egyesületben – futballozott, kapus volt. Játékos pályafutásának végét túlzott hevességének köszönhette, egy alkalommal tettlegesen bántalmazta a mérkőzés bíróját. Az MLSZ Játékvezető Bizottság (JB) válogatottjának kapusa volt.

Nemzeti játékvezetés[szerkesztés]

A játékvezetővel szembeni vezeklésül 1967-ben tett vizsgát.[forrás?] 1968-ban NB III-as minősítést szerzett, 1971-ben az országos játékvezetői "B" keret tagja lett, NB I/B minősítéssel. 1975-ben került az NB I-be. Kiváló szakmai felkészültségének köszönhetően rendszeresen foglalkoztatták játékvezetőként és partbíróként. Belekeveredett a totóbotrányba, majd tisztázva magát, folytatta a játékvezetést. 1975-ben a legjobb partbírók között tartották nyilván. Az 1984/1985-ös bajnoki évadban 12 mérkőzés vezetésével emelkedett ki társai közül. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 1985-ben vonult vissza. NB I-es mérkőzéseinek száma: 150.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény
1975. április 12. Tóstrandi Stadion, Salgótarján első NB. I-es mérkőzése Salgótarjáni BTCPécsi MSC 1 : 0
1985. június 9. Rába ETO Stadion, Győr utolsó NB. I-es mérkőzése Rába ETOTatabányai Bányász SC 1 : 2
Nemzeti kupamérkőzések[szerkesztés]

Vezetett Kupa-döntők száma: 3.

Magyar Népköztársasági Kupa[szerkesztés]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Partbírók Eredmény
1985. június 5. Népstadion, Budapest döntő Bp. HonvédTatabányai Bányász SC Makó István/Szilágyi Sándor 5 : 0
Szabad Föld-kupa[szerkesztés]

1964 óta a falusi labdarúgók kupadöntőjét, a Szabad Föld Kupa döntőjét rendszeresen a Magyar Népköztársasági Kupa (MNK) döntő előmérkőzéseként bonyolítják le. A döntőben való részvételre az az alsóbb osztályú együttes jogosult, amelyik a legmesszebb jutott az MNK-ban.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1975. május 1. Népstadion, Budapest döntő Soltvadkerti TEBalmazújvárosi TSZSK 5 : 4 2 000
1979. június 23. Népstadion, Budapest döntő Celldömölki Vasutas Sport EgyesületBólyi MEDOSZ 3 : 2 3 500

Nemzetközi játékvezetés[szerkesztés]

A Magyar Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1979-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. A síp segítségével eljutott 20 országba, vezetett 27 nemzetközi mérkőzést. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1981-ben búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 2.

Sportvezetőként[szerkesztés]

Az MLSZ Játékvezető Testületének (JT), majd Bizottságának (JB) társadalmi munkása, ellenőre. Amikor Puhl Sándor, országos játékvezetői pályafutása elején gödörbe került, mentorként átsegítette a nehézségeken.

Szakmai sikerek[szerkesztés]

1984-ben Szlávik András a Játékvezető Bizottság elnöke több évtizedes játékvezetői pályafutásának elismeréseként aranyjelvény kitüntetésbe részesítette.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Elhunyt Jaczina Róbert. www.mlsz.hu (2015. február 17.) (Hozzáférés: 2017. március 1.)

Források[szerkesztés]

  • (1971) „újságcikk”. Játékvezető 1971. XII. évfolyam 8. szám.  
  • (1985) „újságcikk”. Játékvezető 1985. XXVII. évfolyam 2. szám.  
  • (1985) „újságcikk”. Játékvezető 1985. XXVII. évfolyam 6. szám.  
  • (1975) „újságcikk”. Labdarúgás 1975. XXI. évfolyam 5. szám.  

Elődje:
Teuschler Ferenc

Szabad Föld Kupa döntő
1974–1975

Utódja:
Tátrai László

Elődje:
Eőry Zoltán

Szabad Föld Kupa döntő
1978–1979

Utódja:
Nagy Béla