Jacopo Sansovino
 |
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
| Jacopo Sansovino | |
 | |
| Jacopo Sansovino (Jacopo Tintoretto festménye) | |
| Született | 1486. július 2.[1][2] Firenze[3][4] |
| Elhunyt | 1570. november 27. (84 évesen)[1][2] Velence[3] |
| Állampolgársága | velencei |
| Gyermekei | Francesco Sansovino |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jacopo Sansovino témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jacopo Sansovino (Firenze, 1486. július 2. – Velence, 1570. november 27.) olasz szobrász és építész.
Élete[szerkesztés]
Andrea Sansovinónak volt tanítványa és eleinte Firenzében, majd Rómában dolgozott. Az Örök Városban fölépítette a Niccolini-palotát és elkészítette a San Marcello-templom belsejét, viszont a San Giovanni de' Fiorentini-templom terve kivitelezetlen maradt. Szobrászati művei közül a firenzei székesegyházban van az idősebb Jakab apostol szobra (1513), az ottani nemzeti múzeumban Bacchus rendkívül hatásos szobra, a római Sant'Agostino-templomban a Madonna ülő szobra, mely Sant'Andrea iskolájára vall, a bolognai San Petronio-templomban páduai Szent Antal szobra. 1527-ben Velencébe ment és ez időtől fogva vezérszerepet játszott a köztársaság művészetében. Épületei a reneszánsz teljes kifejlődését jelentették Velencében. Templomai: San Francesco della Vigna (Velence) (1534), San Martino (1540), San Giorgio de' Greci (1550, Sansovino legszebb temploma), a Scuola San Giorgio degli Schiavoni (1551). Kitűnőbbek világi épületei, palotái: a Corner-palota (1532), a hatalmas Szent Márk-könyvtár (elkezdve: 1536), a világ legpompásabb világi épületeinek egyike, amelyen olyan páratlan tökéletes módon alkalmazta a régi római oszloprendeket, a Lecca (pénzverde) hatásos, várszerű rusztikájával stb. Szobrászi műveiben is elsősorban a nagy díszítő hatást keresi, míg szervesség dolgában sokszor elég hiányosak. A Szent Márk-templom tornyához általa épített loggiában van a Béke, Apollo, Mercurius és Minerva négy szép bronz szobra (1540); leghíresebb művei közé tartozik a Szent Márk-bazilika szentélyéből a sekrestyébe vezető kis bronz ajtó a Krisztus halálát és föltámadását ábrázoló domborművekkel és a Remény szobra Venier doge síremlékén (San Salvatore-templom, míg az ennek megfelelő Szeretet sokkal gyöngébb. Említendő még: a négy evangélista kis bronz szobra a San Marco szentélyében; Mars és Neptunusz híres, óriási márvány szobra (az Óriások) a doge-palota nagy, belső lépcsőjén; Ravennai Tamás tudós bronz szobra a San Giuliano-templom kapuja fölött stb.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b BeWeB. (Hozzáférés: 2020. augusztus 4.)
- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Сансовино Якопо, 2015. szeptember 28.
- ↑ Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ V. ö. Temanza. Vita di Jacopo S. (Velence, 1752); Rosenberg, a Dohme-féle Kunst und Künstlerben.
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). Sansovino, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
