Jacek Kuroń

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jacek Kuroń
1 Maja Jacek Kuroń.jpg
Május 1. 1989
Született 1934. március 3.
Lemberg (Lwów)
Elhunyt 2004. április 17. (70 évesen)
Varsó
Nemzetisége lengyel
Foglalkozása politikus, alsóházi képviselő, miniszter, népművelő, történész

Jacek Jan Kuroń (kiejtés: Jácek Ján Kurony) (Lemberg (Lwów), 1934. március 3.Varsó 2004. április 17.) lengyel politikus, a lengyel demokratikus ellenzék egyik kiemelkedő vezetője a Lengyel Népköztársaság idejében, népművelő, történész, a Lengyel Cserkészmozgalom (Związek Harcerstwa Polskiego, ZHP) aktivistája, a Munkásvédelmi Bizottság (Komitet Obrony Robotników,KOR) alapító tagja, kétszeres Munkaügyi és Közjóléti Miniszter, a Sejm alsóházi képviselője 19892001 között.

Életrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szocialista gyökerű családban született, ez meghatározta beállítottságát és életpályáját. 1949-ben a Lengyel Fiatalság Szövetségében (Związek Młodzieży Polskiej, ZMP) aktivistája lett. Itt ismerkedett meg Adam Michnikkel, akinek örsvezetője volt. 1952-től dolgozott teljes munkaidőben a varsói ZMP-ben, mint instruktor. Ekkor lépett be a Lengyel Egyesült Munkáspártba (PZPR). 1953 novemberében eltávolították mind a ZMP-ből, mind PZPR-ből ideológiai okokra hivatkozva.

Emléktábla annak a háznak a falán, ahol Jacek Kuroń lakott, – Varsó, Żoliborz, Mickiewicz utca

1957-ben végzett Történelem szakon a Varsói Egyetemen (Uniwersytet Warszawski).

1964-ben Karol Modzelewskivel együtt tette közzé azt a híres PZPR-hez címzett nyílt levelet, amiben kritizálja az állam bürokratizálódását és a rezsim osztályos karakterét. Ennek helyébe "munkás demokráciát" javasolt, olyan megoldásokkal, mint például referendum, amely eldöntené, hogy, hogy a nemzeti jövedelem hány százaléka lenne fordítható fogyasztásra és hány befektetésre. A munkások így "kollektív" módon hoznának döntéseket a gazdasági tervek kérdéseiben. Ezért a levélért három év szabadságvesztésre ítélték 1965-ben. Végül 1967-ben szabadult.

Az 1968 márciusi eseményekkel (Marzec 1968 vagy wydarzenia marcowe) kapcsolatban letartóztatták és diáksztrájkok szervezéséért három és fél év szabadságvesztésre ítélték.

Az egyik szervezője volt az 1975-ös megmozdulásoknak, amiknek a célja volt, hogy megakadályozza az Alkotmányban tervezett változtatásokat. Az egyik aláírója volt az ún. 59-es listának. Az egyik alapító tagja a Munkásvédelmi Bizottságnak (Komitet Obrony Robotników, KOR) 1976 szeptemberében és a KSS KOR-nak 1977-ben. Együttműködött a KSS KOR Intervenciós Irodájával. 1977-től a "Krytyka" című negyedévenként megjelenő újság szerkesztőségének tagja. 1978-tól előadásokat tartott, mint a Repülő Egyetem (Uniwersytet Latający) előadója, ami privát otthonokban szervezett tudományos kurzusokat különböző humán és szociológiai témakörökben, változó helyeken és tartalommaln (innen származik a "repülő" név). A hatalom minden eszközzel üldözte ezt a kezdeményezést. Az elnyomás miatt nem kaphatott munkát állami intézményeknél, ezért fiktív alkalmazottja lett Igor Newerly-nek, mint személyes titkár. Az 1970-es években álnéven publikált néhány kriminalisztikai témájú regényt. Illegális ellenzékiként folytatott tevékenysége idején a következő álneveket használta: "Maciej Gajka", "Elżbieta Grażyna Borucka", "EGB".

Jackek Kuroń sírja a Powązki Katonai Temetőben

1980-ban megszervezte az sztrájkmozgalom információhálóját. 1980 szeptemberében az Szolidaritás Független Szakszervezet (NSZZ "Solidarność") szakszervezet Nemzetközi Alapító Bizottságának tanácsadója lett. 1981. december 13-án, a szükségállapot bevezetése után internálták. 1982-ben letartóztatták a rendszer megdöntésére irányuló tevékenység vádjával, 1984-ben amnesztiával szabadult. Közben, 1982 novemberében, meghalt leső felesége Grażyna (Gajka).

1989-ben részt vett a Kerekasztal megbeszéléseken. 1989-től 1990-ig és1992-től 1993-ig volt Munkaügyi és Közjóléti Miniszter, Tadeusz Mazowiecki és Hanna Suchocka kormányában. 1989-től 2001-ig volt az Állampolgári Bizottság (Komitet Obywatelski), a Demokratikus Unió (Unia Demokratyczna) és a Szabadság Uniója (Unia Wolności) pártok képviseletében a Szejm tagja. 1995-ben részt vett a Köztársasági Elnöki címrért folyó választási küzdelemben, ahol 3. helyezett lett, elnyerve a szavazatok 9,2%-át.

2000-ben, együtt második feleségével Danutával, megalapította a Jan Józef Lipski Általános Egyetemet (Uniwersytet Powszechny im. Jana Józefa Lipskiego) egy Teremiski nevű helységben, aminek első rektora lett.

Fellépett az emebri jogok megsértése ellen a Kínai Népköztársaság-ban és azon belül is a Tibeti Autonóm Tartomány-ban, barátja volt a XIV. Dalai Láma.

Temetését 2004. április 26-án tartották a Powązki Katonai Temetőben, Varsó-ban. Sírja az Érdemesek Fasorán (Aleja Zasłużonych) található. Tisztelettel adóztak sírjánál többek között: a Lengyel Köztársaság Elnöke, különböző vallási felekezetek képviselői, római katolikusok, evangélikusok, pravoszlávok, zsidók, buddhisták, muszlimok, annak ellenére, hogy ő maga ateista volt. Régi lakhelye előtt, a varsói Żoliborz kerület Mickiewicz utcájában márványtábla őrzi emlékét.

Kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1998 Fehér Sas Érdemrend
  • Francia Becsületrend
  • Német Érdemkereszt
  • Jarosław Mądry Érdemrend, ukrán
  • Gedymir Nagyherceg Érdemrend, litván
  • 2001 645. díjazottja a gyermekek által megszavazott Mosoly Érdemrendnek

Fontosabb munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Polityka i odpowiedzialność (1984, Wyd. "Aneks", Londyn) – Cikkek és esszék valamint ő általa adott intejúk gyüjteménye
  • Wiara i wina. Do i od komunizmu (1989, Wyd. Niezależna Oficyna Wydawnicza, Warszawa, a także "Aneks", Londyn)
  • Gwiezdny czas (1991)
  • Spoko! czyli kwadratura koła (1992, Polska Oficyna Wydawnicza "BGW", Warszawa)
  • PRL dla początkujących (1995, Wydawnictwo Dolnośląskie, Wrocław), együtt Jacek Żakowskival
  • Siedmiolatka, czyli kto ukradł Polskę? (1997, Wydawnictwo Dolnośląskie, Wrocław), együtt Jackiem Żakowskival
  • Działanie. Jeśli nie panujemy nad swoim życiem, ono panuje nad nami (2002, Wydawnictwo Dolnośląskie, Wrocław)
  • Rzeczpospolita dla moich wnuków (2004, Wydawnictwo Rosner i Wspólnicy, Warszawa)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jacek_Kuroń című lengyel Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jacek Kuroń témájú médiaállományokat.