József Attila Tanulmányi és Információs Központ
| Szegedi Tudományegyetem (SZTE) |
|
| József Attila Tanulmányi és Információs Központ (TIK, JATIK) |
|
| Épült: | 2002. március 23. – 2004. december 9. |
| Cím: | 6722 Szeged, Ady tér 10. |
| Telefon: | 62/ 546 600, 546 601 |
| E-mail: | info@tik.u-szeged.hu |
| Honlap: | http://www.u-szeged.hu/tik |
A József Attila Tanulmányi és Információs Központ (JATIK, vagy csak TIK) a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szervezeti egységeként működő oktatási és kulturális létesítmény, konferencia-központ, de elsődleges funkciójában a szegedi Egyetemi Könyvtár főépülete. A közel kétmilló kötetes gyűjteményével és az összesen 1000 férőhelyes olvasótermeivel a délalföldi régió legnagyobb tudományos és nyilvános könyvtára. Megnyitása óta számos kiállítás, illetve üzleti jellegű rendezvény helyszíneként szolgált.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A Szegedi Tudományegyetem jogelődje, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem a trianoni döntés után, 1921-ben telepedett át a Tisza-parti városba, ahol eredetileg nem egyetemi célokra szánt épületeket kapott meg használatra. Bár egy valódi könyvtári épületre már a kezdetektől igény lett volna, a megvalósítás nagyjából 85 évet késett. Ehhez hozzátartozik, hogy a két világháború között Erdély megszerzése a revíziós törekvések egyik fő célja volt, s Kolozsvárott 1909-ben adták át az – akkor modern – egyetemi könyvtár épületét. A második világháborút követően az egyetem tudományterületenként külön-külön, több különböző intézményként folytatta működését, s így 2001-es újraegyesítésük idejére több külön – későbbi elnevezésükkel úgymond kari – könyvtár jött létre.
Az új könyvtár építésének ötlete a két világháború közötti időkből való, ám az csak 1996-ban, a Magyar Felsőoktatási Reformprogram elindulásával kezdett körvonalazódni. A terveket 2001 áprilisában választották ki, az alapkő letétele 2002. március 23-án történt meg, amit 2004. december 9-én követett a hivatalos átadás. Építtetése 7,9 milliárd forintba került.[1]
A korábbi központi könyvtár a Rektori Hivatallal működött egy épületben, s alig három hónap alatt költözött át az új helyére, amelynek anyagába a kari könyvtárakénak nagy része is bekerült.
Az eredetileg csak Tanulmányi és Információs Központ (röviden TIK) néven működő épület egy évvel megnyitása után vette fel József Attila nevét.[2]
A Rektori Hivatal az úgynevezett központi épület felújítása miatt 2008-ban költözött az épületbe korábbi, Dugonics téri helyéről.
Az épület 2008-ban Pro Architektura díjat nyert. A Délmagyarország által indított – szintén 2008-as – építészeti játékon a legtöbb szavazatot kapott épületként közönségdíjas lett.[3]
- 2011. november 11-én, az Egyetem Napján tartott ünnepi szenátusi ülésen a Szegedi Tudományegyetem rektora bejelentette, hogy e naptól a Szenátus egyhangú határozatának értelmében az Egyetemi Könyvtár neve megváltozik. A Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár nevet viselő egyetemi intézmény neve Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtárára változik. Rövid változatában a névhasználat ugyanezen időponttól kezdve: SZTE Klebelsberg Könyvtár.
[szerkesztés] Rendeltetése
A könyvtári szolgáltatásokon túl előadótermek és informatikai kabinetek is helyet kaptak az épületben. Építési alapterülete hozzávetőleg 10 000 m², hasznos területe mintegy 25 000 m², amelyből 15 000[4] tartozik közvetlenül a könyvtárhoz, vagyis olvasóterem vagy raktár. A könyvtári szolgáltatások közé tartozik az internet hozzáférhetőségének biztosítása a diákok számára: erre 300 számítógép szolgál. A könyvtár területének egy részén Eduroam vezeték nélküli hálózat működik.
Több, összegyetemi szervezet központja is a JATIK lett, így ideköltözött az EHÖK (Egyetemi Hallgatói Önkormányzat), a HSZI (Hallgatói Szolgáltató Iroda), az Universitas-Szeged Diák-Szolgáltató Központ Kht. (a jegyzetbolt üzemeltetője) és az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ is. Az EHÖK (Egyetemi Hallgatói Önkormányzat) irodája 2008-ban, a központi épület felújításának megkezdésekor átköltözött egy Szentháromság utcai épületbe, hogy helyére ideiglenesen a Rektori Hivatal kerülhessen.
A földszinten egy kávézó és egy egyetemi ajándékbolt is helyet kapott.
[szerkesztés] A könyvtári részleg
A délalföldi régióban az Egyetemi Könyvtár rendelkezik a legnagyobb gyűjteménnyel, de országos szinten is az elsők között van. A négy szabadpolcos olvasótermi szinten, tematikus elrendezésben mintegy 350 000 kötet kapott helyet: az első emeleten a társadalomtudományok, a másodikon a történettudomány, a harmadikon a nyelv- és irodalomtudomány, illetve a negyediken a természet- és orvostudomány gyűjteménye van. A négy hagyományos és egy tömör raktárban további mintegy 1,5 millió kötet és folyóirat található. Az intézményt két külső raktár is kiszolgálja, szorgalmi időszakban hetente kétszeri szállítással.
[szerkesztés] Előadótermek
A TIK-ben több előadóterem is található, a 3 kisebb – közülük egy videokonferencia-terem – együttesen hozzávetőleg 500, a legnagyobb (az úgynevezett Kongresszusi vagy Színházterem) további 600 férőhellyel bír. Rendszerint ezekben kapnak helyet az egyetem évfolyamszintű előadásai és a Mindentudás Egyeteme – Szeged előadássorozat. A termek időnként bizonyos városi, illetve egyéb üzleti rendezvényeknek is helyet adnak.
[szerkesztés] Fényképgaléria
[szerkesztés] Források
- SZTE TIK átadása 2004. december 9.
- A szegedi Egyetemi Könyvtár honlapja
- Információk a Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központjáról
- Rendezvényhelyszínek: Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központ, Kongresszusi Központ – Szeged
- Fényképalbum 151 képpel 2005. december 29.
- Frick Mária: A Szegedi Egyetemi Könyvtár működése 1945-től 1952-ig. Évfolyamdolgozat.
- Szeged, 1978. Kézirat. 49 lev. Bibl.: pp. 47-49. Lelőhely: szegedi Egyetemi Könyvtár.
- Mader Béla: Az Egyetemi Könyvtár az oktató, kutató és tanulmányi munka szolgálatában = In the service of the university : Short history of the University Library 1921-1998. In: A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene : 1921-1998 = Past and present of Szeged University. / JATE. Szeged, Officina Ny., 1999. pp. 477–496. ISBN nélkül

