Józsa Bálint
| Józsa Bálint | |
| Születéskori neve | Józsa Bálint |
| Született | Debrecen,  1937. május 27. (75 éves) |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Székely Éva (1965-) |
| Foglalkozása | szobrászművész, egyetemi tanár |
| Díjak | Munkácsy Mihály-díj (1987) Apáczai Csere János-díj (2000) |
Józsa Bálint (Debrecen, 1937. május 27.) Munkácsy Mihály-díjas (1987) magyar szobrászművész, egyetemi tanár.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Józsa Bálint 1937. május 27-én született Debrecenben Józsa György és Herszényi Márta gyermekeként.
1956-1961 között az Iparművészeti Főiskola hallgatója volt; Borsos Miklós és Illés Gyula tanítványaként.
Eleinte kisplaszikákkal foglalkozott, majd köztéri munkákat készített bronzból, fából, kőből, ólomból. 1968-ban egy faszoborral elnyerte a Balatoni Nyári Tárlat Szobrász díját. 1964 óta tanít a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen plasztikai tárgyakat; osztályvezető. 1970 óta krómacéllal dolgozik. 1981 óta egyetemi docens. 1982-ben önálló kiállítása volt a Műcsarnokban. 1992-től 15 évig egyetemi tanár volt.
Magánélete [szerkesztés]
1965-ben házasságot kötött Székely Évával. Két fiuk született; Márton (1968) és István (1980).
Kiállításai [szerkesztés]
- 1978 Szeged
- 1979, 1984 Zánka
- 1982, 1989, 1992, 1997 Budapest
- 1986 Fonyód
- 1990 Bécs, Nürnberg
- 1992 Stuttgart
Művei [szerkesztés]
- Anya és lánya (Tiszaújváros, 1963)
- Ülő nő (Kaposvár, 1965-1967)
- Virágültető kislány (Püspökladány, 1967)
- Fiú és lány (Debrecen, 1968)
- Relief (Siófok, 1970)
- Bem (Kiskőrös, 1971)
- Gömb/Sejtosztódás fémplasztika (Szeged, 1974)
- Örvény (Csepel, 1979)
- Háromkarélyos (Balatonfüred, 1980)
- Vízjáték (Átrium Hyatt, 1982)
- Lüktetés (Budapest, 1985-1988)
- Kígyó (Budapest, 1987)
- Mobil (Szeged, 1989)
- Utcai arculati plasztika (Budapest, 1994)
- Dohánygyári kapuzat (Eger, 1995)
- Előtéri plasztika (Budapest, 1997)
- Pogány Frigyes (Budapest, 1998)
- Millenniumi Emlékjel (Székesfehérvár, 2000)
- Dinamika szökőkútplasztika (Paks, 2002)
Forrás [szerkesztés]
- MTI ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
