Józef Pankiewicz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Józef Pankiewicz
Pankiewicz-Autoportret.jpg
Önarckép

Született 1866. november 29.
Lublin
Meghalt 1940. július 4. (55 évesen)
La Ciotat, Franciaország
Nemzetisége lengyel
Stílusa impresszionizmus

Józef Pankiewicz (Lublin, 1866. november 29.La Ciotat, Franciaország, 1940. július 4.) lengyel festő, grafikus és tanár. A lengyel impresszionizmus és posztimpresszionizmus úttörője.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Varsóban folytatott felsőfokú képzőművészeti tanulmányokat, majd Szentpéterváron és Párizsban képezte magát tovább. A francia impresszionista és posztimpresszionista festők hatottak rá, később kapcsolódott az École de Paris tagjaihoz, azaz a Párizsban összegyűlt avantgárd művészekhez. Elhatározta, hogy hazájában is meghonosítja az impresszionista festészetet, ebben a szellemben oktatott a krakkói akadémián (1906-1914; 1923-25), később a krakkói akadémia párizsi részlegét vezette (1925-től). Számos kiváló tanítványa Franciaországban lett híres festő, köztük Moïse Kisling.

1897-1906 közt bejárt több nyugat-európai országot, ahol a képzőművészeteket tanulmányozta, Hollandia, Belgium, Olaszország, Anglia, Németország, s természetesen újra és újra az ismerős Franciaország. Egyre inkább Cézanne hatása alá került, ezt igazolják az 1900-as években festett csendéletei, melyek közül legjobb a Csendélet gyümölcsökkel és egy kés[1] című, 1909-ben festette.

Az első világháború éveit Spanyolországban töltötte, ekkor találkozott a kubista stílussal. Azt is kipróbálta, Madridi utca (1916); Madridi terasz (1917).

Festészeti szemléletére a korai időszakban a modern franciák közül Claude Monet, Paul Cézanne, Pierre-Auguste Renoir és Pierre Bonnard hatottak. Pankiewicz az 1890-es és az 1900-as években a rendkívül érzékeny, ködös szín- és tónusharmóniákat kedvelte. Külföldi kiállításokon sikert arattak posztimpresszionista festményei, hazájában, Lengyelországban inkább botrányt kavartak. A két világháború közt egyéni festői stílust alakított ki, a korábban megismert modern stílusok jegyében festett, de stílusiránybeli kötöttségektől mentesen.

Témáit tekintve leginkább tájképeket, csendéleteket festett, kevesebb portrét és életképet. Két önarcképe maradt az utókorra, 1904-ből fiatal kori önarcképét őrzik a poznani Nemzeti Múzeumban, egy későbbi a krakkói Nemzeti Múzeumban található.[2] Egy gyermekről készült festménye, a Piros ruhás kislány c. híressé vált, nagyon kiválóan tükrözi a gyermekarcocska azokat a mély nyomokat, amelyeket a „kitűnő nevelés” égetett rá. Önarcképei és ez a gyermekről való festménye szinte naturalisztikus, s kiváló megfigyelő- és összefoglaló képességről árulkodik.

Művei (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Virágpiac a párizsi Madeleine előtt (1889)
  • Piros ruhás kislány[3] (1897)
  • Japán nő (1908)
  • Halas csendélet (Nemzeti múzeum, Varsó)
  • Csendélet gyümölcsökkel és egy kés (1909)
  • Madridi utca (1916)
  • Madridi terasz (1917)
  • Önarckép[4] (Nemzeti Múzeum, Krakkó)
  • Dél-franciaországi tájkép (1922)
  • Saint Tropez-i tájkép (1922)
  • Tulipánok (1923)
  • Csendélet zöld korsóval (1929)
  • Angyal (1929)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Józef Pankiewicz témájú médiaállományokat.