Jóreménység foka

A Jóreménység foka (afrikaansul: Kaap die Goeie Hoop, hollandul: Kaap de Goede Hoop, angolul: Cape of Good Hope, portugálul: Cabo da Boa Esperança) egy sziklás földnyelv Dél-Afrikában az Atlanti-óceán partján.

Gyakori tévedés, hogy a Jóreménység foka Afrika legdélibb csúcsa és osztópont az Atlanti-óceán és az Indiai-óceán között, de valójában a legdélibb pont a tőle 150 kilométerre délkeletre lévő Tű-fok (másként Agulhas-fok).^[1]

Először 1488-ban a portugál Bartolomeu Dias kerülte meg, hogy a Távol-Kelettel közvetlen kereskedelmi kapcsolatokat alapítson meg.

Földrajza[szerkesztés]

A Jóreménység foka a Fok-félszigeten (angolul Cape Peninsula) helyezkedik el a Dél-afrikai Köztársaság Nyugat-Fokföld tartományában, Fokvárostól 50 kilométerre délre.

Néhány elképzelés szerint az európai felfedezők előtt már jártak itt kínai, arab és indiai felfedezők és kereskedők is. Az ókorban II. Nékó egyiptomi fáraó megbízásából a föníciaiak kerülték meg elsőként Afrikát. Az európaiak számára 1488-ban fedezte fel a portugál Bartolomeu Dias, aki „a viharok fokának” (Cabo das Tormentas) nevezte el. Az első holland telepesek először 1652-ben érkeztek meg. A holland gyarmati ügyintéző, Jan van Riebeeck 1652. április 6-án megalapított egy ellátmánytábort a Holland Kelet-indiai Társaság részére a Jóreménység fokától 50 kilométerre északra, a Tábla-öbölben, ebből lett a későbbi Fokváros.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cape of Good Hope című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.