Jód-klórmetán
| Jód-klórmetán | |
|---|---|
 |
|
| IUPAC név | Jód-klórmetán |
| Más nevek | Klór(jód)metán, klórmetil-jodid, klór-jód-metán |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [593-71-5] |
| PubChem | 11644 |
| EINECS-szám | 209-804-8 |
| SMILES | C(Cl)I |
| InChI | InChI=1/CH2ClI/c2-1-3/h1H2 |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | CH2ClI |
| Moláris tömeg | 176,38 g/mol |
| Megjelenés | színtelen folyadék |
| Sűrűség | 2,416 g/cm3 (20 °C)
2,422 g/cm3 (25 °C) |
| Forráspont |
108–109 °C |
| kH | 0,89 mol·kg−1·bar−1 |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Irritatív (Xi)[1] |
| NFPA 704 |
1
1
0
|
| R mondatok | R36/37/38[1] |
| S mondatok | S26, S36[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A jód-klórmetán folyékony szerves vegyület, a metán halogénezett származéka, mely jól oldódik acetonban, benzolban, dietil-éterben és alkoholban. Törésmutatója 1,5812–1,5832.
Pnma tércsoportú ortorombos kristályszerkezetben kristályosodik, rácsállandói: a = 6,383, b = 6,706, c = 8,867 (·10−1 nm).[2]
A jód-klórmetánt felhasználják ciklopropilezésre (Simmons–Smith-reakció), Mannich-reakció során, aminometilezésben, epoxidálásban, gyűrűnyitási reakciókban és terminális alkénekre történő addícióra. Gyakran használják dijódmetán helyett, mivel nagyobb kitermelés érhető el vele, és szelektivitása is jobb.
Fordítás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Chloroiodomethane című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ^ a b c A jód-klórmetán vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. 02. 01. (JavaScript szükséges) (németül)
- ↑ Torrie B. H. ; Binbrek O. S.; von Dreele R. (1993. május 7.). „Crystal structure of chloroiodomethane”. Mol. Phys. 79 (4), 869–874(6). o. DOI:10.1080/00268979300101691. Hozzáférés ideje: 2007. június 29.
