Jódetán
| Jódetán | |||
| |||
| |||
| IUPAC-név | Jódetán | ||
| Más nevek | etil-jodid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 75-03-6 | ||
| RTECS szám | KI4750000 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C2H5I | ||
| Moláris tömeg | 155,98 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen folyadék | ||
| Sűrűség | 1,94 g/cm³[1] | ||
| Olvadáspont | -108 °C[1] | ||
| Forráspont | 71 °C[1] | ||
| Oldhatóság (vízben) | lassú bomlás[1] | ||
| Oldhatóság (etanol) | korlátlanul elegyedik | ||
| Oldhatóság (dietil-éter) | korlátlanul elegyedik | ||
| Törésmutató (nD) | 1.513–1.514 | ||
| Viszkozitás | 7,269 cP 0 °C-on 5,925 cP 20 °C-on | ||
| Gőznyomás | 145 mbar (20 °C) 223 mbar (30 °C) 333 mbar (40 °C) 482 mbar (50 °C)[1] | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Irritatív (Xi)[1] | ||
| NFPA 704 |  1
2
1
| ||
| R mondatok | R10, R36/37/38[1] | ||
| S mondatok | S23, S26[1] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon alkil-halogenidek | etil-klorid etil-bromid n-propil-jodid izopropil-jodid metil-jodid | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A jódetán (vagy etil-jodid) egy halogénezett szénhidrogén, az etán jódtartalmú származéka. Színtelen, jellegzetes szagú folyadék. Vízben csak kis mértékben oldódik, de jól oldja az alkohol és az éter.
Kémiai tulajdonságai[szerkesztés]
Állás közben lassan bomlik, megbarnul. A bomlás fény hatására gyorsabban megy végbe. A barna színt a kiváló jód okozza. Ha meggyújtják, elég. Gyúlékony vegyület.
Előállítása[szerkesztés]
Etanolból állítható elő vörösfoszforral és jóddal, illetve az ezekből képződő foszfor-trijodiddal.
Az etanolhoz először kevés vörösfoszfort adnak, majd kisebb részletekben porrá zúzott jódot. A képződő oldatot másnap ledesztillálják. Ekkor egy sárga színű folyadék képződik, amit nátrium-hidrogén-szulfit oldattal mosnak. A folyadék ettől színtelenné válik. A keletkezett színtelen folyadékot kalcium-kloriddal szárítják, majd ismét desztillálják.
Felhasználása[szerkesztés]
A jódetánt etilezőszerként alkalmazzák szintézisekkor. Erre a célra azért alkalmas, mert a forráspontja nem nagyon alacsony és a reakciókészsége nagy.
Források[szerkesztés]
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
- Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai
Hivatkozások[szerkesztés]
