Jó Pásztor-kápolna (Esztergom)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jó Pásztor-kápolna
Elhelyezkedése
Jó Pásztor-kápolna (Magyarország)
Jó Pásztor-kápolna
Jó Pásztor-kápolna
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 47′ 18″, k. h. 18° 44′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 18″, k. h. 18° 44′ 54″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Jó Pásztor-kápolna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A római katolikus Jó pásztor-kápolna területileg az esztergomi belvárosi plébániához tartozik. A belvárosi temető felett található, felújítása jelenleg zajlik, és várhatóan 2019 év végére fejeződik be.

Története[szerkesztés]

Az esztergomi Jó pásztor-kápolna építése 1900-ban kezdődött meg. A város egyik legszebb kápolnája dr. Fehér Gyula volt belvárosi plébános kezdeményezésére épült a belvárosi temető fölött a Kálvária-kápolnától nem messze. Elkészülése után alakították át a temető bejáratánál álló régi Jó pásztor-kápolnát ravatalozó kápolnává. Felszentelésére 1901. július 17-én került sor a kálváriával együtt. A szertartást Fehér Gyula végezte, de az épület végleges átadása csak 1907. május 28-án történt.[1] Jelenleg elhanyagolt állapotban van, egy időben hajléktalanok szálltak meg benne, a kilencvenes években egy tűzeset során a tetőszerkezete leégett, tornyát ekkor nem állították helyre. Végül 2018-ban kezdődött meg az épület és a szomszédos kálvária teljes felújítása, melynek során a huszártornyot is újjáépítik. Az épület a munkálatok befejeztével 24 méter magas lesz.[2]

Leírása[szerkesztés]

A neogótikus kápolna alatt hatalmas, téglából és terméskőből készült kriptaépületet alakítottak ki. A sírboltok „eladására számítva építtették a kápolnát is”.[3] Bejáratát két pillér fogja közre, mellettük két-két keskeny ablak húzódik.

A kriptaépítményre a nyeregtetős kápolna csúcsíves stílben készült. A bejárata egy bélletes, csúcsíves keretezésű kapu, előtte díszes vaskorlát húzódik. A kapu fölött az építés dátuma látható MDCCCC alakban. Az évszám fölött egy térdelő, glóriás alak domborműve helyezkedik el. A homlokzatot egy rózsaablak díszíti, és egy háromszög alakú oromzatban végződik. Az oromzat szélét levélmintájú díszítés látható. A rózsaablak alatt, két román stílusú oszlop között hetes tagozású árkádsor sorakozik. A hét fülkéből három nyitott ablak, négy pedig vak. Az oldalfalakon támpillérek állnak. A hajót és a szentélyt összekötő tagozatot időközben elbontották.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Esztergom a török után és a polgárosodás útján. [2009. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 21.)
  2. Az Esztergomi Belvárosi Szent Péter és Pál Plébánia Facebook oldala
  3. Borovszky Samu: Esztergom vármegye