Jáva-tengeri csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jáva-tengeri csata
Becsapódó gránátok víztölcsérei a holland Hr. Ms. Java könnyűcirkáló körül a java-tengeri csata idején, 1942. február 27-én.
Becsapódó gránátok víztölcsérei a holland Hr. Ms. Java könnyűcirkáló körül a java-tengeri csata idején, 1942. február 27-én.

KonfliktusMásodik világháború, Csendes-óceán
Időpont1942. február 27.március 1.
HelyszínJáva-tenger
Eredményjapán győzelem
Szemben álló felek
Holland Királyi Haditengerészet
Amerikai Haditengerészet
Brit Királyi Haditengerészet
Ausztrál Királyi Haditengerészet
Japán Birodalmi Haditengerészet
Parancsnokok
Karel Doorman(†)
Conrad E. L. Helfrich
Takagi Takeo
Nisimura Sodzsi
Szemben álló erők
2 nehézcirkáló,
3 könnyűcirkáló,
9 romboló
10 nehézcirkáló,
3 könnyűcirkáló,
14 romboló,
10 ellátóhajó
Veszteségek
elsüllyedt:
2 cirkáló,
3 romboló
Kb. 2300 halott
elsüllyedt:
4 ellátóhajó
megsérült:
1 romboló
Térkép
Jáva-tengeri csata (Csendes-óceán)
Jáva-tengeri csata
Jáva-tengeri csata
Pozíció a Csendes-óceán térképén
d. sz. 5°, k. h. 111°Koordináták: d. sz. 5°, k. h. 111°
A Wikimédia Commons tartalmaz Jáva-tengeri csata témájú médiaállományokat.

A Jáva-tengeri csata a második világháború idején, 1942. február 27. – március 1. között a csendes-óceáni hadszínterén megvívott, három külön összecsapásból álló tengeri ütközetsorozat volt a Japán Birodalmi Haditengerészet (Dai-Nippon Teikoku Kaigun) egységei és egy amerikai–brit–holland–ausztrál hajóhad között. 1942. január 1-jén létrejött az ABDACOM (American, British, Dutch, Australian Command) parancsnokság a Japán elleni hadműveletek hatékony koordinálására, élére a brit Archibald Wavell marsall, Brit India addigi főparancsnoka (Commander-in-Chief, India) került. Az ABDACOM területi illetékessége a brit gyarmat Burmára, Brit Malájföldre, a brit domínium Ausztrália északnyugati részére, Holland Indiára, az amerikai fennhatóság alatt álló Fülöp-szigetekre, a japán ellenőrzés alatt álló Thaiföldre és Francia-Indokínára, valamit a környező tengerekre terjedt ki. Az ABDACOM keretében összevont flotta (ABDAFLOAT) parancsnokává a holland Karel Doorman ellentengernagyot nevezték ki. Doorman feladata elsősorban a Holland India (a mai Indonézia) szívét, Jávát fenyegető japán invázió megállítása volt.[1][2]

Karel Doorman (1889–1942) holland ellentengernagy, a szövetséges ABDACOM flotta parancsnoka.
Takagi Takeo (1892-1944) ellentengernagyként a japán erők parancsnoka, később altengernagy, majd posztumusz tengernagy.

1942. február 27. - az első jáva-tengeri csata[szerkesztés]

Erőviszonyok[szerkesztés]

Szövetségesek[szerkesztés]

A papíron impozáns szövetséges holland-brit-ausztrál-amerikai flotta a valóságban nem mutatott ennyire kedvező képet. Egységei közül csak az amerikai USS Houston nehézcirkáló, a brit HMS Exeter nehézcirkáló, a brit építésű ausztrál HMAS Perth könnyűcirkáló és egyetlen romboló, a brit HMS Jupiter számítottak korszerűnek. Tovább rontotta a helyzetet, hogy a legerősebb szövetséges hajó, a USS Houston 9 db 203 mm-es fő lövege közül csak 6 volt működőképes a csata idején. A két holland könnyűcirkáló, a Hr. Ms. De Ruyter és a Hr. Ms. Java, a két Admiralen osztályú holland romboló, a két E osztályú brit romboló és a négy Clemson osztályú amerikai romboló ekkor már elavult hadihajók voltak.[3] Doorman Jáva-tengeren bevethető erőit apasztotta, hogy az 1942. február 4-én vívott Makassar-foki csatában a USS Marblehead amerikai könnyűcirkáló és a Hr. Ms. Tromp kis méretű holland könnyűcirkáló megrongálódott, majd a USS Boise nagy méretű könnyűcirkáló egy feltérképezetlen korallszirtre futva súlyosan megsérült, ezen hajók sürgős javításra szorultak, továbbá az 1942. február 19-én a Bandung-szorosi ütközetben a Hr. Ms. Piet Hein holland romboló elsüllyedt.[4][5]

Japán[szerkesztés]

A japán haditengerészeti erők az első Jáva-tengeri csatában két modern nehézcirkálóból (Nachi, Haguro), két elavult könnyűcirkálóból (Naka, Jintsu), és 14 korszerű rombolóból álltak, ezek a 7. rombolóraj (Ushio, Sazanami, Yamakaze, Kawakaze), a 9. rombolóraj (Asagumo, Minegumo, Murasame, Harusame, Samidare, Yudachi) és a 16. rombolóraj (Yukikaze, Tokitsukaze, Amatsukaze, Hatsukaze) kötelékébe tartoztak.[6] Összességében a japánok jelentős erőfölényt élveztek a szövetségesekkel szemben. Különösen a japán torpedófegyverzet volt félelmetes, a 610 mm-es Type 93 torpedók (az angolszász szakirodalomban: long lance - hosszú lándzsa) 2700 kg tömeg mellett 490 kg-os robbanófejet hordoztak, 11 km-en belül 78 km/h sebességre voltak képesek. Már egyetlen találatuk végzetes sérüléseket okozhatott a nehézcirkálókban, könnyűcirkálókban és a rombolókban egyaránt.[3][7]

Fegyverzet[szerkesztés]

Az alábbi táblázat az első Jáva-tengeri csatában 1942. február 27-én részt vevő japán és szövetséges hadihajók ágyú- és torpedófegyverzetének mennyiségi adatait tartalmazza.[3]

Japán Szövetségesek
203 mm ágyú 20 db 203 mm ágyú 15 db (12 db harcképes)
152 mm ágyú - 152 mm ágyú 8 db
150 mm ágyú - 150 mm ágyú 17 db
140 mm ágyú 14 db 140 mm ágyú -
127 mm ágyú 77 db 127 mm ágyú 8 db
120 mm ágyú - 120 mm ágyú 22 db
102 mm ágyú - 102 mm ágyú 32 db
610 mm torpedó vetőcső 130 db 610 mm torpedó vetőcső -
533 mm torpedó vetőcső - 533 mm torpedó vetőcső 106 db

Az ütközet[szerkesztés]

Február 27-én éjjel a japán Keleti Erő haditengerészeti köteléke Takeo Takagi vezetésével éppen Jáva felé hajózott, amikor megtámadta őket egy amerikai, brit, holland és ausztrál kötelék. A köteléket vezető holland Karel Doorman nem volt tapasztalt tengerész, a harci repülőgépeket a parton hagyta, mert azt hitte nem lesz rájuk szükség. A japánok könnyen visszaverték a támadást, és súlyos károkat okoztak Doorman flottájában (két cirkáló és három torpedóromboló elsüllyedt, valamint egy cirkáló, a HMS Exeter megsérült). Doorman maga is életét vesztette. A japánok csak egy torpedórombolót vesztettek.

1942. február 28. – március. 1. – a szunda-szorosi csata[szerkesztés]

Az első Jáva-tengeri csatában elszenvedett vereség után 1942. február 28-án a USS Houston nehézcirkáló és az HMAS Perth könnyűcirkáló visszatért Holland-India fővárosa, Batávia kikötőjébe, Tanjung Priokba. Még aznap este 19:00 órakor kifutottak, a jávai Tjilatjap úticéllal. Egy órával később követte őket a holland Hr. Ms. Evertsen romboló. A kötelék parancsnoka, mint rangidős tiszt, az HMAS Perth kapitánya, Hector Macdonald Laws Waller (1900–1942) lett. Legfeljebb a Royal Australian Navy járőröző korvettjeivel való találkozásra számítottak útjukon, azonban este belefutottak a Nyugat-Jáva invázióját végrehajtó japán 16. hadsereget szállító, 58 teherhajóból álló hatalmas konvojba. A japán köteléket Kenzaburo Hara ellentengernagy 5. rombolóraja, a Natori könnyűcirkáló, mint zászlóshajó és nyolc romboló (Harukaze, Hatakaze, Asakaze, Fubuki, Hatsuyuki, Shirayuki, Shirakumo, Murakumo), valamint a Takeo Kurita ellentengernagy négy nehézcirkálóból (Mogami, Mikuma, Kumano, Suzuya) álló 7. cirkálóraja, a 8000 tonnás, Ryujo kis méretű könnyű repülőgép-hordozó, a 11 200 tonnás Chiyoda hidroplán-anyahajó és további három romboló (Isonami, Shikinami, Uranami) fedezte.

Erőviszonyok[szerkesztés]

Szövetségesek[szerkesztés]

A szövetségesek a Szunda-szorosi csatában 1 nehézcirkálóból (USS Houston), 1 könnyűcirkálóból (HMAS Perth) és 1 rombolóból (Hr. Ms. Evertsen) álló kötelékkel vettek részt.[4]

Japán[szerkesztés]

Az elsöprő fölényben lévő japán erőket a Szunda-szorosi csatában 4 nehézcirkáló, 1 könnyűcirkáló, 11 romboló, 1 könnyű repülőgép-hordozó és 1 hidroplán-anyahajó alkotta. Ténylegesen japán részről azonban csak két nehézcirkáló, a Mogami és a Mikuma, a Natori könnyűcirkáló és 9 romboló harcolt.[4]

Az ütközet[szerkesztés]

23:06 órakor a szövetségesek észleltek egy magányos, azonosítatlan hajót, amit először egy járőröző ausztrál korvettnek véltek. Az egység valójában a japán Fubuki romboló volt, mely először rádiójelekkel és lámpajelzésekkel megpróbálta megtéveszteni az ellenséget, mielőtt 2700 méter távolságból 9 torpedót lőtt volna ki a szövetséges hajókra. A Fubuki álcázó füstöt fejlesztett, majd visszavonult. Waller kapitány, miután szembesült a helyzettel, hogy egy nagy japán kötelékkel találkozott, támadási parancsot adott. A szövetségesek előbb a japán teherhajókat támadták, majd szembekerültek a Mogami és a Mikuma nehézcirkálókkal, valamint a Natori könnyűcirkálóval és 9 rombolóval. Éjfélkor az HMAS Perth megpróbált áttörni a japán rombolók között, de közben négy torpedótalálatot kapott, majd intenzív ágyútűznek lett kitéve, ennek következtében 357 fő veszteséggel 00:25 órakor elsüllyedt. Röviddel éjfél után az USS Houston nehézcirkáló is torpedótalálatot szenvedett, lövegei három japán rombolót és egy aknamentesítő hajót rongáltak meg. A USS Houston rövid időn belül három újabb torpedótalálatot kapott, kapitánya Albert H. Rooks elesett. A süllyedő nehézcirkálót a japán rombolók végül közvetlen közelről géppuskákkal lőtték. Az egyenlőtlen küzdelemben, mely során a japánok összesen 78 torpedót indítottak, az elszenvedett ágyú és torpedótalálatok következtében mindhárom szövetséges hajó odaveszett, a USS Houston 1061 fős legénységéből 693 hősi halált halt. A japán torpedók baráti tűzzel elsüllyesztettek továbbá két japán teherhajót és egy aknamentesítő egységet, valamint a 16. hadsereg parancsnokát, Hitoshi Imamura (1886-1968) tábornokot szállító Shinshu Maru-t. Imamura tábornok kénytelen volt úszva menekülni.[4][7][8]

1942. március 1-2. - a második Jáva-tengeri csata[szerkesztés]

Erőviszonyok[szerkesztés]

A második Jáva-tengeri csata két szakaszban zajlott, az elsőben az HMS Exeter és két rombolója ütközött meg 4 japán nehézcirkálóval és 2 rombolóval. A japánoknak 1 könnyűhordozó és két hidroplán anyahajó támogatást nyújtott, sikeres légi csapást mérve a USS Pope rombolóra. A második szakaszban a USS Pillisbury romboló és az általa kísért USS Ashville ágyúnaszád veszett oda 2 nehézcirkáló, a Takao és az Atago által.[8]

Szövetségesek[szerkesztés]

A második Jáva-tengeri ütközetben a szövetségesek részéről 1 nehézcirkáló, az HMS Exeter, és 2 romboló, a brit HMS Enconter és az amerikai USS Pope vettek részt.

Japán[szerkesztés]

A második Jáva-tengeri csatában japán részről 6 nehézcirkáló (Myoko, Ashigara, Nachi, Haguro, Takao, Atago) és 4 romboló (Ymakaze, Kawakaze, Akebono, Inazuma) harcolt.

Az ütközet[szerkesztés]

Az első Jáva-tengeri összecsapásban megsérült HMS Exeter brit nehézcirkáló az HMS Encounter és a USS Pope rombolók kíséretében egy gyors surabayai javítást követően a tervek szerint a Szunda-szoroson keresztül ceyloni Trincomalee brit hadikikötője felé vette volna az irányt. 08:50-kor azonban belefutottak Takagi Takeo ellentengernagy 5. cirkálórajába, a Nachi és a Haguro nehézcirkálókba, a Yamakaze és a Kawakaze rombolókba. 11:50-kor a beérkezett Ibo Takahasi ellentengernagy köteléke, a Myoko és Ashigara nehézcirkálók, az Akebono és az Inazuma rombolók és felvették a harcérintkezést az HMS Exeter-rel és rombolóival. 12:10-kor az HMS Encounter elsüllyedt. 12:45-kor a Nachi és a Haguro is tüzet nyitott. 12:50-kor az HMS Exeter több gránáttalálat után kigyulladt. Az Akebono és az Inazuma rombolók 18 torpedót lőttek ki a súlyosan sérült nehézcirkálóra, ezek közül összesen kettő talált, aminek következtében a brit hajó elsüllyedt. 15:40-kor a menekülő USS Pope romboló a Ryujo könnyő-repülőgép hordozó, a Chitose és a Mizuho anyahajók repülőgépei és hidroplánjai által ledobott bombák és az Ashigara, valamint a Myoko ágyútüzének áldozatává vált. Március 2-án a USS Pillisbury (DD-227) romboló és az általa kísért USS Asheville (PG-21) ágyúnaszád Takao és Atago japán nehézcirkálók általi elsüllyesztése tette teljessé a szövetséges vereséget.[8]

A szövetséges hadihajók[szerkesztés]

Holland hadihajók[szerkesztés]

Brit és ausztrál hadihajók[szerkesztés]

Amerikai hadihajók[szerkesztés]

A japán hadihajók[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Keegan, John: A tengeri hadviselés története, 173–174. o., Corvina Kiadó 1998 ISBN 963 13 4476 2
  2. http://www.militaryhistoryonline.com/wwii/articles/endofbattleofjavasea.aspx
  3. a b c http://www.navypedia.org/ships_index.htm
  4. a b c d http://www.combinedfleet.com/battles/Java_Campaign#Sunda_Strait
  5. https://books.google.hu/books?id=MWeICwAAQBAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false
  6. http://www.combinedfleet.com/nachi_t.htm
  7. a b Keegan, John: A tengeri hadviselés története, 174. o., Corvina Kiadó 1998 ISBN 963 13 4476 2
  8. a b c http://www.combinedfleet.com/myoko_t.htm
  9. http://www.navypedia.org/ships/netherlands/nl_cr_de_ruyter.htm
  10. http://www.navypedia.org/ships/netherlands/nl_cr_java.htm
  11. http://www.navypedia.org/ships/netherlands/nl_dd_van_ghent.htm
  12. http://www.navypedia.org/ships/netherlands/nl_dd_van_galen.htm
  13. http://www.navypedia.org/ships/uk/brit_cr_exeter.htm
  14. http://www.navypedia.org/ships/australia/aus_cr_sydney.htm
  15. a b http://www.navypedia.org/ships/uk/brit_dd_e_f.htm
  16. http://www.navypedia.org/ships/uk/brit_dd_j_k_n.htm
  17. http://www.navypedia.org/ships/usa/us_cr_northampton.htm
  18. a b c d http://www.navypedia.org/ships/usa/us_dd_clemson.htm
  19. http://www.navypedia.org/ships/japan/jap_cr_nachi.htm
  20. Archivált másolat. [2018. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 30.)
  21. http://www.navypedia.org/ships/japan/jap_cr_takao.htm
  22. http://www.navypedia.org/ships/japan/jap_cr_sendai.htm
  23. http://www.navypedia.org/ships/japan/jap_cr_nagara.htm
  24. http://www.navypedia.org/ships/japan/jap_dd_shiratsuyu.htm
  25. http://www.navypedia.org/ships/japan/jap_dd_fubuki.htm
  26. http://www.navypedia.org/ships/japan/jap_dd_asashio.htm
  27. http://www.navypedia.org/ships/japan/jap_dd_kagero.htm

Források[szerkesztés]

  • Cox, Jeffrey R.: Rising Sun, Falling Skies The disastrous Java Sea Campaign of World War II.
  • Davison, John: A csendes-óceáni hadszíntér napról napra
  • Kehn Jr., Donald M.: In the Highest Degree Tragic, The Sacrifice of the U.S. Asiatic Fleet in the East Indies druing World War II
  • Wilmott, H. P.: Empires in the Balance, Japanese and Allied Strategies to April 1942
  • Womack, Tom: The Allied Defense of the Malay Berrier, 1941-1942

További információk[szerkesztés]

  • Klemensits Péter: A Jáva-tengeri csata. A japán haditengerészet döntő győzelme a szövetségesek felett. 1. rész In: Hadtudományi Szemle 2009/4; 2. rész In: Hadtudományi Szemle 2010/1