Jászladány
| Jászladány | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
| Kistérség | Jászberényi | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Drávucz Katalin (Független)[1] | ||
| Irányítószám | 5055 | ||
| Körzethívószám | 57 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5423 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 63,21 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 92,73 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 22′, k. h. 20° 10′Koordináták: é. sz. 47° 22′, k. h. 20° 10′ | |||
 Jászladány
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
| |||
| Jászladány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jászladány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Jászladány nagyközség az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényi kistérségben.
Fekvése
Jász-Nagykun-Szolnok megye északnyugati, a Jászság délkeleti részén fekszik.
Jászkisér 12 km, Jászalsószentgyörgy 6 km, Jánoshida 9 km, Jászapáti 20 km, Szolnok 24 km távolságra található.
Megközelíthetősége
- Vasúton a MÁV 86-os számú (Vámosgyörk–Újszász–Szolnok) vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Szellőhát és Szászberek között található.
- Közúton a 32-es főútról Hatvan vagy Szolnok felől, míg a 31-es főútról leginkább Budapest vagy Dormánd felől érhető el. Megközelíthető még Tiszasüly felől is egy mellékúton. A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik.
Története
A vidék régészeti leletei főként a rézkorból és a római korból valók.Fodor Ferenc szerint 1067-ben, a Zászty Apátság alapítólevelében említik először.
Más források az 1399-es írásos említést emelik ki (Ladán), 1550-ben Jász Ladán, 1567-ben Jaz Ladán, 1828-ban Ladány néven szerepel a különféle okiratokban, 1910-ben pedig már mai nevén, Jászladányként említik. Nevének eredete ismeretlen, de egyesek a „láda" szóból származtatják. Fodor Ferenc azt feltételezi, hogy eredetileg besenyők lakták.
A török idők hányattatásai után újra benépesül a település, megalakult az egyházközség, 1736-ra felépül kőtemploma, önálló anyaegyházzá válik. 1745-ben Jászladány is a redemptus települések között szerepel, majd 1828-ban I. Ferenc király négy országos vásárt adományozott mezővárosi ranggal együtt Ladánynak, 1876-ban azonban a városi rangja megszűnik a településnek.
A Ladányt övező körgát 1856 márciusában alig 3 hét alatt készült el az itt élők kétkezi munkájával. Az országos vasúti hálózatba 1882-ben kapcsolódik be a település, s ezzel megszűnik korábbi elszigeteltsége.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei
- A község nevezetes a vöröshagyma és a lilahagyma termesztéséről.
- Római katolikus templomában (1757) Kracker János Lukács Szent Család képe látható
- Római katolikus plébánia: 1840-ben épült, klasszicista stílusban.
- Nepomuki Szent János-szobor: 1808-ban állították.
- Kálvária: 1757-ben készült, barokk stílusban.
- Szentháromság-szobor: 1847-ben készült, klasszicista stílusban. Készíttetője Tolvay Jánosné Katona Teréz volt.
- Szent Flórián-szobor: 1893-ban készült.
- Lourdes-i kápolna: a XIX. században épült.
- Szent István-szobor: 2001-ben készítette Paál Dezső.
- Második világháborús emlékmű: 1991-ben készült.
- Itt született 1934-ben Somfai László zenetörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Bartók Archívum volt vezetője, a Bartók- és Haydn-kutatás nemzetközileg elismert egyénisége
Jegyzetek
- ↑ Jászladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások
A Jászberényi kistérség települései | ||
|---|---|---|
 | ||
