Izoindol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Izoindol
Isoindol.svg
szerkezeti képlet
Isoindole-3D-balls-2.png
pálcikamodell
IUPAC-név 2H-izoindol
Kémiai azonosítók
CAS-szám 270-68-8
PubChem 3013853
ChemSpider 2282425
ChEBI 33179
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C8H7N
Moláris tömeg 117,15 g/mol
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

Az izoindol kondenzált benzol- és pirrolgyűrűből álló heterociklusos vegyület.[1] Az izoindol az indolnak és annak redukált formájának, az izoindolinnak az izomerje.

Oldatban túlnyomórészt a nem teljesen aromás tautomer formája van jelen:[forrás?]

Az izoindol tautomériája

így a vegyület inkább a pirrolra, semmint egy egyszerű iminre hasonlít. Az izoindol a festékként használt ftalocianinok építőeleme.

Izoindol-1,3-dionok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kereskedelmileg jelentős ftálimid egy izoindol-1,3-dion, melyben a heterociklusos gyűrűhöz két karbonilcsoport kapcsolódik. A thalidomid ezen a molekulaszerkezeten alapuló hírhedt gyógyszerhatóanyag.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Isoindole című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gilchrist, T. L.. Heterocyclic Chemistry. Longman (1987). ISBN 0-582-01422-0 

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]