Izabella brazil régensnő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Izabella
Rovello-isabeldobrasil-masu.jpg
Izabella brazil régenshercegnő

Ragadványneve A Rabszolga-felszabadító
Brazil Császárság régense
Dona Isabel
Uralkodási ideje
1871. május 25.1872. március 31.
1876. március 20. – 1876. szeptember 25.
1887. június 30. – 1888. augusztus 22.
Elődje II. (Nagylelkű) Péter
Utódja II. (Nagylelkű) Péter
Brazil Császárság címzetes császára
Dona Isabel I
Uralkodási ideje
1891. december 5.1921. november 14.
Koronázása nem koronázták meg
Elődje II. (Nagylelkű) Péter
Utódja (III.) Péter
Életrajzi adatok
Uralkodóház Bragança-ház
Teljes neve Bragança Izabella Krisztina Leopoldina Auguszta Michaéla Gabriella Rafaéla Gonzaga
Született 1846. június 29.
Rio de Janeiro
Elhunyt 1921. november 14. (75 évesen)
Château d'Eu, Franciaország
Nyughelye 1. Orléans Mausoleum, Dreaux, Franciaország
2. Săo Pedro de Alcântara Székesegyház, Petrópolis, Brazília, 1971. május 12.
Házastársa Orléans-i Gaston francia királyi herceg, Eu grófja (1842–1922)
Gyermekei 1. Lujza (1874–1874)
2. Péter (1875–1940)
3. Lajos (1878–1920)
4. Antal (1881–1918)
Édesapja II. (Nagylelkű) Péter brazil császár (1825–1891)
Édesanyja Bourbon Teréz nápoly–szicíliai királyi hercegnő (1822–1889)

Izabella (Rio de Janeiro, 1846. június 29.Château d'Eu, Franciaország, 1921. november 14.), portugálul: Dona Isabel de Bragança, franciául: Isabelle de Bragance, a teljes neve portugálul: Dona Isabel Cristina Leopoldina Augusta Micaela Gabriela Rafaela Gonzaga de Bragança, ragadványneve: A Rabszolga-felszabadító, portugálul: a Redentora, franciául: la Rédemptrice, Brazília trónörököse (először 18471848, majd 18501889), Brazília régense (18711872; 18761876; 18871888), címzetes császárnőként a brazil császári ház feje (18911921). Az ő nevében hirdették ki 1888-ban a rabszolga-felszabadítási törvényt, és ezért kapta a Rabszolga-felszabadító jelzőt. Annak ellenére, hogy csak ideiglenesen, apját helyettesítve állt Brazília élén, ő tekinthető az ország második (ideiglenes) női államfőjének (az államfői jogok ideiglenes gyakorlójának), ükanyja, I. Mária után, aki viszont betegsége miatt csak Brazília névleges államfője volt. Apja népszerű uralmát a katonai vezetés azért buktatta meg puccsal 1889-ben, mert ellenezték a női trónöröklést, így Izabellából nem lett Brazília császárnője, és csak 123 évvel Izabella utolsó országlása (1888) után 2011-ben lett újra női államfője Brazíliának Dilma Rousseff személyében, aki harmadik e sorban.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ifjú Izabella hercegnő

II. Péter brazil császár és Bourbon Teréz nápoly–szicíliai királyi hercegnő legidősebb lánya. Miután fivérei mind meghaltak kisgyermek korukban, így ő vált a trón örökösévé. Apját nem érdekelték az államügyek, így gyakran helyettesítette, és apja hosszú külföldi, európai útjai idejére őt nevezték ki régenssé. Háromszor is ellátta az ideiglenes államfői teendőket: 1871. május 25.1872. március 31.; 1876. március 20.1876. szeptember 28.; 1887. június 30.1888. augusztus 22. között. Férje, Orléans-i Gaston, Eu grófja, I. Lajos Fülöp francia király apai unokája, II. Ferdinánd portugál király[1] unokaöccse és Koháry Mária Antónia anyai unokája. Négy gyermekük született, három fiú és egy leány. Ez utóbbi rögtön a születése után meghalt, de fiai közül is csak a legidősebb élte túl szüleit.

Izabella hercegnő felesküszik Brazília régensévé

Izabella császári hercegnő írta alá azt a törvényt 1888. május 13-án Brazília régenseként, amely utolsóként eltörölte a rabszolgaságot Amerikában. A rabszolga-felszabadítás, amely gazdaságilag nem rázta meg az országot, hiszen már nem volt olyan jelentős ebben az időben, mégis kiváltotta az ellenérzéseket a császári családdal szemben. A konzervatívoknak ez túl sok volt, a liberálisoknak túl kevés. Ugyanakkor az a tény, hogy nő örökli a trónt, a hadsereg számára kevésbé volt elfogadható, ezért 1889. november 15-én a hadsereg puccsal eltávolította a nép körében még mindig népszerű császárt, II. Pétert, és kikiáltották a köztársaságot. A császári család Portugáliába menekült, ahonnan a császári család is származott.

A császárné a következő hónapban a megrázó események következtében el is hunyt. II. Péter brazil császár két évvel később Párizsban halt meg. Izabella ekkor, 1891. december 5-én vált a császári ház fejévé és Brazília címzetes császárnőjévé. Elsőszülött fia, Péter herceg rangon aluli házassága miatt 1908-ban lemondott mind maga, mind utódai nevében a trónöröklési jogáról öccse javára, aki viszont még anyja életében meghalt, így annak elsőszülött fia, Izabella unokája, Péter herceg, Lajos herceg fia örökölte a császári címet, és lett nagyanyja halála után a császári ház feje.

Izabella a férje hazájában, Franciaországban halt meg. 1971-ben földi maradványait hazaszállították, és Brazíliában helyezték végső nyugalomra.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Izabella brazil régensnő témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. II. Péter nővérének, II. Mária portugál királynőnek a férje.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gaston herceg, Izabella férje 1865-ben 23 évesen, a házassgukat követő évben

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Barman, Roderick J.: Princess Isabel of Brazil: gender and power in the nineteenth century, Scholarly Resources Inc., Wilmington, 2002. URL: L. Külső hivatkozások

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előd:
II. (Nagylelkű) Péter
Brazília császára CoA Empire of Brazil (1870-1889).svg

18711872
18761876
18871888 (Régens)

Utód:
II. (Nagylelkű) Péter
Brazília címzetes császára
A brazil császári ház feje CoA Empire of Brazil (1870-1889).svg

18911921

Utód:
(III.) Péter