Ivan Vlagyimirovics Micsurin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Micsurin mellszobra a Moszkvai Egyetemen áll

Ivan Vlagyimirovics Micsurin (cirill írással Иван Владимирович Мичурин, Versino uradalom, Dolgoje mellett, Rjazanyi terület, akkori Orosz Birodalom, mai Oroszország, 1855. október 27. (a régi naptár szerint október 15.) – Micsurinszk, 1935. június 7.) orosz agrobiológus, növénynemesítő, a Szovjet Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1888-ban kis faiskolát létesített, több mint 300 új gyümölcsfajtát nemesített. Alapos megfigyelő és szenvedélyes újító volt, ismereteit önerőből, autodidakta módon szerezte.

A szovjet kormány által elismert munkássága során az általa nemesített hibrid növények megváltozott tulajdonságaira a genetika törvényszerűségeinek teljes mellőzésével próbált magyarázatot adni. Biológiai irányzata szerint a szervezetekre sajátos anyagcseretípus jellemző, amellyel megvalósul a környezettel való kapcsolatuk, és a megváltoztatott környezet új tulajdonságok kifejlődéséhez vezet. Eredményeit a fokozatos akklimatizálás módszerével érte el.

Közép-Oroszország viszonyai között értékes alma- és meggyfajtákat, sok más gyümölcs-, szőlő-, néhány zöldség- és dísznövényfajtát is előállított. Hibridanyagából munkatársai és tanítványai további értékes fajtákat állítottak elő.

Működésének színhelyét, Kozlov városát 1932-ben Micsurinszknak nevezték el. Amikor a Szovjetunióban támadni kezdték a mendeli genetikát, az állam Micsurin hibridizációs elméletét és annak Liszenko - Micsurin elméleti és gyakorlati eredményeinek továbbvivője - által továbbfejlesztett verzióját fogadta el az örökléstan „hivatalos” marxista elméletének – annak ellenére, hogy a világ tudósai mindkettőt kategorikusan elutasították.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivan Vlagyimirovics Micsurin témájú médiaállományokat.