Ivan Potrč

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ivan Potrč
Született1913. január 1.[1][2]
Ptuj
Elhunyt

Ljubljana
ÁlneveJanez Šolar
Állampolgársága
  • szlovén (1991–)
  • jugoszláv (–1991)
  • jugoszláv
  • Szerb–Horvát–Szlovén Királyság
  • Ciszlajtánia
HázastársaBranka Jurca
GyermekeiMarjetica Potrč
Foglalkozása
KitüntetéseiPrešeren-díj
SírhelyeŽale Central Cemetery

A Wikimédia Commons tartalmaz Ivan Potrč témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ivan Potrč (Ptuj, 1913. január 1.Ljubljana, 1993. június 12.) szlovén író, drámaíró.

Életrajza[szerkesztés]

Ivan Potrč szegény földműves családba született. Tinédzser éveiben nehéz anyagi körülmények között élt. Ebben az időben kezdett terjedni a német nacionalizmus, amely különösképpen a Jugoszláv Királyság északi régióira jelentett veszélyt. Ivan Potrč dacolva a német nacionalizmussal elkötelezett kommunista lett. Politikai aktivitása miatt kizárták a középiskolából mielőtt leérettségizhetett volna, és tizenegy hónap börtönbüntetésre ítélték. 1938 és 1941 között a nemzeti liberális napilap, a Večernik újságírójaként dolgozott Mariborban. 1941-ben, miután a nácik megszállták Jugoszláviát, és Észak-Szlovéniát a Német Birodalomhoz csatolták, Portčot a Mauthausenben lévő koncentrációs táborba internálták. A munkatáborból 1943-ban tért vissza, majd hazatérése után csatlakozott a jugoszláv partizánokhoz. A második világháború alatt, illetve azt követően Domovina című újságnál dolgozott mint szerkesztő-újságíró. 1947-ben előbb főszerkesztője, majd igazgatója a Mladinska Knjiga kiadónak.

Felesége Branka Jurca, írónő, akivel két közös gyermekük született. Lányuk Marjetica Potrč híres művész és építész, fiúk Matjaž Potrč filozófia professzor.

Munkássága[szerkesztés]

Ivan Potrč úttörője volt a szocialista realizmusnak Északkelet-Szlovéniában. Munkásságára, gondolkodásmódjára hatással volt a társadalmi környezet, és az avantgarde politikai eszmék, amelyekhez egész életében, haláláig hű maradt. Legnagyobb hatású munkája az a drámatrilógia volt, amely a földbirtokos Krefels család felbomlását és bukását ábrázolja, illetve a Na kmetih című regény, amelyet számos nyelvre lefordítottak. Munkájáért két Prešeren-díjat kapott (1947-ben és 1955-ben).

1977-től 1983-ig a Szlovén Tudományos Akadémia együttműködő tagja volt, majd 1983-tól haláláig a Slovenska akademija znanosti in umetnosti, a SAZU (Szlovén Tudományos Akadémia) teljes jogú tagja.

Prózája[szerkesztés]

  • Prekleta zemlja (1936)
  • Sveti zakon (1937)
  • Sin (1937)
  • Podoba Slavke Klavora(1945)
  • Kočarji in druge povesti (1946)
  • V kurirski karavli (1946)
  • Svet na Kajžarju (1947)
  • Na kmetih (1954)
  • Zločin (1955), magyarul: Gaztett, 1960, fordította: Csuka Zoltán
  • Srečanje (1962)
  • Nesmiselno življenje (1965)
  • Onkraj zarje (1966)
  • Pravljica o Vanču (1973)
  • Imel sem ljubi dve (1976)
  • Tesnoba (1991)
  • Dva admirala in druge zgodbe (1993)

Drámái[szerkesztés]

  • Kreflova kmetija (1947)
  • Lacko in Krefli (1949)
  • Krefli (1952)
  • Na hudi dan si zmerom sam

Magyarul[szerkesztés]

  • Gaztett; ford. Csuka Zoltán; Európa, Bp., 1960

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  2. a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)

További információk[szerkesztés]