Ivan Matvejevics Vinogradov
|
|
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát. |
Ivan Matvejevics Vinogradov (1891. szeptember 14. (a régi naptár szerint szeptember 2.) Miloljub, Oroszország - 1983. március 20., Moszkva), szovjet matematikus, az analitikus számelmélet jeles kutatója.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
A Szentpétervári Egyetemen 1914-ben végzett. 1918-tól 1920-ig a Permi Egyetemen tanított, azután a Leningrádi Műszaki Főiskola (ma Szentpétervári Műszaki Egyetem) matematikaprofesszorává nevezték ki. 1925-től a Leningrádi (ma Szentpétervári) Állami Egyetem számelmélet tanszékét is vezette. 1932-ben lett a Szovjet Tudományos Akadémia matematikai intézetének igazgatója, 1934-ben pedig a Moszkvai Állami Egyetem matematikaprofesszora.
Legfontosabb kutatásai [szerkesztés]
Bebizonyította, hogy minden elegendően nagy páratlan szám előállítható három páratlan prímszám összegeként, és ezzel részben igazolta a Goldbach-sejtést. Az "elég nagy" azt jelenti, hogy létezik olyan N szám, amelynél nagyobb páratlan számra már igaz az állítás. Vinogradov bizonyítása indirekt, tehát nem teszi lehetővé ennek az N számnak a megbecsülését. A páros számora vonakozó Goldbach-sejtés belátására még a kezdeti lépések sem történtek meg.
Vinogradov bizonyítása [szerkesztés]
Legyen A egy pozitív egész szám. Ekkor
ahol
,
ismerve a von Mangoldt-féle függvényt
, és
Következtetés [szerkesztés]
Ha N páratlan, akkor G(N) hozzávetőleg 1, ezért
minden eléggé nagy N-re. Ebből
,
Főbb művei [szerkesztés]
- A trigonometriai összegzés módszere a számelméletben (1954; 2. kiadás: 1980)
- Bevezetés a számelméletbe (1955; 7. kiadás: 1965)
Összegyűjtött munkái 1953-ban jelentek meg oroszul.
Forrás [szerkesztés]
- Sain Márton : Nincs királyi út!, Budapest, Gondolat 1986
- Brittanica Hungarica
Irodalom [szerkesztés]
- Sain Márton : Matematikatörténeti ABC, 1977



,
