Ivan Jakovlevics Bilibin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Portréja Borisz Mihajlovics Kusztogyijev által (1901)

Ivan Jakovlevics Bilibin (neve oroszul: Иван Яковлевич Билибин; Tarchowka falu Szentpétervár közelében, 1875. augusztus 4.Leningrád, 1942. február 4.) orosz-szovjet grafikus, festő, illusztrátor, színházi díszlettervező.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Atyja katonai orvos volt, anyja a Szentpétervári Egyetemen dolgozott. Ivan Jakovlevics Bilibin érettségi után jogot hallgatott Szentpéterváron (1896-1900), de közben ment Münchenbe ment festészetet tanulni, ott a szlovén származású Anton Ažbe volt a mestere, majd Szentpéterváron Ilja Jefimovics Repin volt a mestere. 1899-ben Bilibin is csatlakozott a Művészet világa csoporthoz, amelyet Alekszandr Nyikolajevics Benois, Szergej Pavlovics Gyagilev és Leon Szamojlovics Bakszt alapított. A művészcsoport folyóiratát, a Mir Iszkussztva címűt ő is illusztrálta.

A folyóirat- és könyvillusztráció terén igen eredményesen működött, az orosz népmesék, mondák stilizált illusztrációival vált leginkább ismertté. Ihletének fő forrása az orosz folklór volt. Bejárta az Orosz Birodalom északi területeit, s tanulmányozta az ottani faépítészetet, ruhaviseletet, stb. Ezen ismeretek segítségével alakította ki sajátos grafikai stílusát, gondosan húzott, mintás és részletezett vonalas rajzokat és és színes akvarelleket készített. A művész készített illusztrációkat mesékhez, képeslapokhoz, plakátokhoz, a naptárakhoz, az értékpapírokhoz, stb. A magazinok körében is népszerű illusztrátor lett, politikai karikatúrái is kedveltek voltak.

Működése 1917-ig ment, 1917-ben elhagyta Oroszországot, Egyiptomba utazott, majd Párizsban telepedett le. Jelmezeket, díszleteket tervezett az orosz operák és balettek előadásaihoz (Igor Stravinsky: Tűzmadár, Alekszandr Porfirjevics Borogyin: Borisz Godunov, stb.) nagy sikerrel a világ számos pontján (Buenos Aires, Pozsony, Prága, stb.). Majd 1935-36-ban Párizsban egy monumentális freskót készített a szovjet nagykövetség számára. Így megnyílt az útja haza Leningrádba, ahol képzőművészetet oktatott a művészeti akadémián, s mellette változatlanul sok illusztrációt rajzolt és színházi díszletet tervezett.

A második világháború idején, 1942. február 4-én Leningrád ostromának első telén éhen halt.

Illusztrált köteteiből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ruské národné povesti / illustroval Ivan Bilibin. 2. vyd. Bratislave : Sekey, 1921. 80 p.
  • Russische Märchen[1] : Nach den Einzelausgaben der Kaiferlichen Druckerei in St. Petersburg aus den Jahren 1901-1903 / mit Zeichnungen von Iwan J. Bilibin ; Hrsg. von Martin Lopelmann. Berlin : Holle Verl., [1937]. 157. ill.
  • Alekszandr Szergejevics Puskin: Skazka a care Saltane, o syne ego .. (magyar) Mese Szaltán cárról meg a fiáról, a dicső és hatalmas Gvidon hercegről, meg a Lebegyről, a gyönyörű cárlányról / [ford. Kormos István] ; [ill. I. Bilibin]. Moszkva ; Budapest : Raduga Móra Kiadó, 1982. 20 p. ill.
  • Világszép Vaszilisza : orosz tündérmesék / ford. Rab Zsuzsa ; illusztr. Ivan Âkovlevič Bilibin. Budapest ; Moskva : Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Progressz, 1982. 47 p. ill., színes
  • Finist der edle Falke : Russische Zaubermärchen[2] / aus dem Russischen von Thea-Marianne Bobrowski ; [ill. von I. Bilibin]. Moskau : Raduga-Verl., 1985. 46, [2] p. ill.[3]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Orosz mesék német nyelven.
  2. Angol és német nyelvű kiadás, a cím magyar jelentése: Orosz mesék
  3. Lista a MOKKA katalógus nyomán.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivan Jakovlevics Bilibin témájú médiaállományokat.
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Életrajza (oroszul)