Ivó (keresztnév)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Ivó [1] férfinév germán eredetű, a jelentése tiszafa. A szláv nyelvekben az Ivo az Iván beceneve.[2] Női párja: Ivonn.
Gyakorisága [szerkesztés]
Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfi név között.[2][3][4]
Névnapok [szerkesztés]
Híres Ivók [szerkesztés]
- Szent Ivó, a jogászok védőszentje († 1303)
- Ivo Karlović, horvát teniszező
Jegyzetek [szerkesztés]
Ajánlott irodalom [szerkesztés]
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által alkalmazott utónév-engedélyezési alapelvek (Hozzáférés 2010. augusztus 20.)
Források [szerkesztés]
- Ladó János, Bíró Ágnes. Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince Kiadó, 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke (Hozzáférés: 2011. május 1.)
