Iszubraszarvas
 |
||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Cervus canadensis xanthopygus (Erxleben, 1777)[1] |
||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Iszubraszarvas témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Iszubraszarvas témájú médiaállományokat. |
Az iszubraszarvas (Cervus canadensis xanthopygus) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjéhez, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjához tartozó vapiti (Cervus canadensis) egyik ázsiai alfaja.
Előfordulása [szerkesztés]
Az iszubraszarvas Szibériában a Bajkál-tótól keletre, az Amur vidékén, Mongólia keleti részén, Kína északi területein és Észak-Koreában fordul elő. A legújabb mitokondriális DNS vizsgálat után az Alashan vapitit, amely Kína Alxa, Gansu és Shanxi tartományaiban és Mongólia délkeleti részén él, az iszubraszarvassal vonták össze.[2]
Megjelenése [szerkesztés]
Az iszubraszarvas sötétebb és vörösesebb színezetű, mint a többi alfaj. Nyak- és lábszőrzete sötét, tükre világos. Testméretben és agancshosszban kisebb, mint az észak-amerikai alfajok.
A vapitiszerű bikák nyakán sörény található, de agancsuk jóval kisebb, mint a rokonokké. A bikáktól eltérően, a suták gímszarvasszerűek és nincs sörényük. Az összes vapiti alfajból ez a leggímszarvasszerűbb, mivel elterjedési területén csak a vegyes lombhullató erdőket kedveli, és nyáron a felnőttek háti szőrzetén fehér pettyek láthatók, mint sok gímszarvasnál.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Erxleben, J.C.P. (1777) Anfangsgründe der Naturlehre and Systema regni animalis.
- ↑ Mitochondrial DNA phylogeography of red deer (Cervus elaphus), by Christian J. Ludt. In Molecular Phylogenetics and Evolution 31 (2004), p. 1064–1083. Online copy
