Isztanu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Isztanu (Ištanu(š) vagy Šimegi, hatti Eštan, luvi Tiwat, Tiwaz vagy Tijat) a hettiták egyik napistene. Egyes szerzők szerint Esztan nőnemű, vagyis istennő,[1] és később Arinna napistennőjével azonosult.[2] A magyar „isten” szóval feltűnő hangalaki hasonlóságot mutat.

Megnevezése: Isztanu, az Ég, felesége Vuruszemusz. Szerepet kap az Ullikummi-énekben, ő értesítette a Viharistent (Tarhuntaszt), hogy hatalmas kőszörnyet látott, visszafordult az égen, és elrohant Tarhuntaszhoz. Közli vele, hogy a kőszörny (Ullikummi) háborút szít a földön és égen, és az ügy nagyon komoly, éhezés és halál lesz belőle. A szöveg szerint a Napisten az ég és föld királya, de a Viharisten erősebb és hatalmasabb nála, hiszen ő irányítja magát az istenvilágot Kumarbi letaszítása óta.

A leghosszabb összefüggő szöveg a KUB 31,128. forráskidású, „Nagy naphimnusz” címen ismert dokumentum. A napkultuszok elterjedtek voltak a korai hettita időszakban, ilyen volt Arinna Napistennője is, és még több más napisten, de a hettita mitológia hurrizálódása során lassanként helyüket átvették a természeti erők istenei, köztük a legnagyobbként tisztelt Viharisten Tarhuntasz, később Teszub).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ewa Wasilewska, im. 103. old.
  2. van der Plas, im. 28. old.

Források[szerkesztés]

  • Burney, Charles Allen. Historical Dictionary of the Hittites. Maryland, USA: Scarecrow Press (2004). ISBN 0-8108-4936-4 
  • Haas, Volkert: Die hethitische Literatur: Texte, Stilistik, Motive, Walter de Gruyter GmbH. 2006. ISBN 3110188775
  • Johnston, Sarah Iles: Religions of the ancient world: a guide, Harvard University Press, 2004. ISBN 0674015177
  • Kirk, G. S.: Myth: its meaning and functions in ancient and other cultures, University of California Press, 1970.
  • Plas, Dirk van der (szerk.): Effigies dei: essays on the history of religions, E. J. Brill, 1987. ISSN 0169-8834 ISBN 90-04-08655-2
  • Polomé, Edgar C. – Winter, Werner: Reconstructing languages and cultures, Walter de Gruyter & Co. 1992. ISBN 3110126710
  • Wasilewska, Ewa: Creation stories of the Middle East, Jessica Kingsley Publishers Ltd. 2000. ISBN 1853026816

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap