Iszlai Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Iszlai Zoltán
A Szép versek című antológiában. (Balla Demeter fotója, 1971.)
A Szép versek című antológiában. (Balla Demeter fotója, 1971.)
SzületettIszlai Zoltán
1933. november 7.
Szeged
Elhunyt2022. december 20. (89 évesen)[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaMerkovszky Erzsébet (1957-1986)
Pongor Márta (1987-2022)
Foglalkozásaköltő, író, műkritikus, könyvtáros
KitüntetéseiJózsef Attila-díj (1982)
SírhelyeSiófok (2023. január 20.)[1]
SablonWikidataSegítség

Iszlai Zoltán (Szeged, 1933. november 7.2022. december 20.) József Attila-díjas magyar költő, író, műkritikus, könyvtáros.

Élete[szerkesztés]

Szülei: Iszlai István és Hámori Adél voltak. 1957-ben végzett az ELTE BTK könyvtár szakán. 1957-1959 között Egerben és Debrecenben könyvtárosként dolgozott. 1959-1961 között az Országos Széchényi Könyvtárban a Magyar Nemzeti Bibliográfia segédszerkesztője volt. 1964-1968 között az Új Könyvek munkatársa, 1968-1972 között felelős szerkesztője volt. 1972-től az Élet és Irodalom rovatvezetője volt. 1984-1990 között a Film Színház Muzsika főszerkesztőjeként tevékenykedett. 1997-2000 között a Magyar Közlekedés olvasószerkesztője volt.

Költészete[szerkesztés]

Lírája változatos, a verselési bravúroktól az "antilíráig" sokféle verstípust írt. Szemlélete összetett, a realizmus és a nonszensz, a ráció és a kihívó értelmetlenség, formakultúra és formatörés egyszerre jellemzi. Pontatlan időjelzés (1986) című kötetében csak azokat a verseit vette fel, amelyeket szigorú rostálás után változhatatlannak talált. Gyermekprózája is népszerű. Novellákat, szatirikus kisregényeket (A Pityu kihajózása, 1981; Az iram, 1983) is írt. Irodalmi riportkönyve a katonákról szól: Emberek angyalbőrben (1985). Rendszeresen közölt műbírálatokat: A valóság közelében (1983), Gyerünk a moziba be (1987).

Magánélete[szerkesztés]

1957-1986 között Merkovszky Erzsébet volt a felesége. Egy lányuk született; Iszlai Eszter (1966). 1987 óta Pongor Márta volt a párja.

Művei[szerkesztés]

  • Lármafa (vers, 1970)
  • Csiripszótár (karcolatok, 1972)
  • Kérdéses epizódok (elbeszélés, 1973)
  • Amíg vagyunk (vers, 1975)
  • Kompánia (elbeszélés, 1976)
  • Tabularáza (elbeszélés, 1977)
  • Csirip jelenti (ifjúsági regény, 1978)
  • Manóalagút. Hosszúmese; Móra, Bp., 1979
  • A Pityu kihajózása (regény, 1981)
  • Az iram (elbeszélés, kisregény, 1983)
  • A valóság közelében. Egy évtized magyar prózái (műbírálatok, 1983)
  • Apa, anya meg a tanya (ifjúsági regény, 1984)
  • Emberek angyalbőrben. Irodalmi riportok békés katonákról; Zrínyi, Bp., 1985 (Sorkatonák kiskönyvtára)
  • Pontatlan időjelzés (vers, 1986)
  • Makutyi dumák. Bemondások és viccek (1986)
  • "...Gyerünk a moziba be!". Szórakoztató mozgóképvilág; ILK, Bp., 1987
  • Így néztem a moziban (karcolatok, 1987)
  • Sziklás Madonnák (elbeszélések és hangjátékok, 1987)
  • A fehér asztaltól a sárga földig. Nevető gasztronómia (1987)
  • Boldogság, végünk van! Özvegyi lelkiállapot; General Press, Bp., 1992 (General Press kiskönyvtár)
  • Olvastam és lőttem. Badar sajtó, 1991-1993. Új makutyi dumák; szerzői, Bp., 1994 (Z-füzetek)
  • (A) semmi komoly (gyorsregénykék, 1995)
  • Sarolta köztünk járt. Családkönyv háromszékiekről (2000)
  • Ütődöttek. Humorba áztatva; Kairosz, Szentendre, 2001
  • Felfordulás. Költemények és játékok; Littera Nova, Bp., 2001 (Új versek)
  • Hóbucka és Nettó, a láthatatlan oroszlán (2005)
  • A leányzó fekvése. Tünetmentes Dekameron; Hét Krajcár, Bp., 2006
  • Görögpótló. Antik téglák; Kairosz, Bp., 2008
  • A balatoni bálna; Littera Nova, Bp., 2011 (Sophie könyvek)

Díjai[szerkesztés]

  • Szocialista Kultúráért (1968)
  • A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség nívódíja (1976, 1996, 1997)
  • A Zrínyi Könyvkiadó Nívódíja (1981)
  • József Attila-díj (1982)
  • Kiváló Munkáért (1983)
  • Aranytoll (2003)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Meghalt Iszlai Zoltán, 2023. január 5.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]