Iszik-köl (tó)
 |
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Iszik-köl | |
 |
|
| Országok | Kirgizisztán |
| Hely | Tiensan-hegység, Kirgizisztán |
| Elsődleges források | Gyirgalan és Tiup folyók |
| Elsődleges lefolyások | nincs |
| Hosszúság | 182 km |
| Szélesség | 60 km |
| Felszíni terület | 6 236 km2 |
| Átlagos mélység | 270 m |
| Legnagyobb mélység | 668 m |
| Víztérfogat | 1738 km3 |
| Part hossza | 688 km |
| Tszf. magasság | 1606 m |
| Települések | Karakol, Csolpon-Ata |
Az Iszik-köl (kirgizül Ысыккөл, Iszikköl oroszul Иссык-Куль, Isszük-kul) lefolyástalan hegyi tó a Tiensan-hegység északi részében, a kirgizisztáni Iszik-köl tartományban.
Víztérfogata alapján a világ kilencedik legnagyobb tava és a Kaszpi-tenger után a második legnagyobb sós vizű tó. Bár felülete 1606 méterrel a tengerszint felett terül el és hófödte csúcsok veszik körül, sosem fagy be, innen kapta nevét, amelynek jelentése kirgizül „meleg tó”. A tó, az Iszik-köl Bioszféra Rezervátum része, szerepel a biodiverzitásuk alapján globális jelentőségű vízi élőhelyek ramsari listáján. Mintegy 2500 évvel ezelőtt partján ősi város állt, maradványainak feltárása ma is folyik.[1] A tó mellett ma fekvő jelentős települések Karakol és Csolpon-Ata.
Tartalomjegyzék |
Hidrológiája [szerkesztés]
Az Iszik-Köl területe 6236 km² (akkora, mint Hajdú-Bihar megye). Partvonala 688 kilométer, legnagyobb hosszúsága 182, maximum szélessége 60 kilométer. Átlagos mélysége 270 méter, legmélyebb pontja 668 méteres mélységben van a mérések szerint.[2]
Vizének térfogatát 1738 km³-re becslik.
Vízgyűjtó területe 252 kilométer hosszú, 146 kilométer széles és északon és délen 4-5000 méter magas hegyek szegélyezik. A vízgyűjtó lejtőin 834 gleccsert számláltak meg.
Vízutánpótlását elsősorban a környező hegyek gleccsereinek olvadékvize biztosítja. Mintegy 118 folyó és patak ömlik belé, ezek közül a legnagyobbak a Gyirgalan és a Tiup. Környékén sok a forróvizes forrás.
Csak párolgás útján távozik belőle víz, bár vannak hidrológusok, akik feltételezik, hogy valahol mélyen a föld alatt vize utat talál a Csüj folyóba.[3]
A tófenék monohidrokalcit ásványt tartalmaz, ez a tavi üledék ritka jelenségének egyik ismert példája.[4]
Vizében a só koncentrációja 0,6 százalék, ami a tengervíz koncentrációjának kb. egyhatoda.[5]
Története [szerkesztés]
Mintegy 20 millió évvel ezelőtt keletkezett, a kora miocén idején, miután a tektonikus mozgások által a hegyek közt létrehozott mélyedés megtelt vízzel. A pliocén idején a tó nagyobb volt, mint ma.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ ANI: Archaeologists discover remains of 2500-year-old advanced civilization in Russia. Yahoo! News, 2007. december 28
- ↑ International Lake Environment Committee Foundation
- ↑ V.V.Romanovsky, "Water level variations and water balance of Lake Issyk Kul", in Jean Klerkx, Beishen Imanackunov (2002), p.52
- ↑ "Sapozhnikov D.G., and Tsvetkov, A.I. (1959) Precipitation of hydrous calcium carbonate on the bottom of Lake Issyk-Kul. Doklady Akademii Nauk SSSR, 24, l3l-133.
- ↑ Lake Issyk-Kool
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Angol nyelven:
- World Lake Database entry for Lake Issyk-Kul
- The Issyk-Kul Hollow at Natural Heritage Protection Fund
- Remains of ancient civilization discovered on the bottom of issyk-kul lake
- Photographs of Issyk-Kul sites
- Jean Klerkx, Beishen Imanackunov (eds.): "Lake Issyk-Kul: It’s Natural Environment". Springer, 2002. ISBN 1-4020-0900-3. (Searchable text on Google Books)
- Touristic information about Issyk Kul
