Iszer Károly
| Iszer Károly | |||||||
 |
|||||||
| Személyes adatok | |||||||
| Születési dátum | 1860. január 8. | ||||||
| Születési hely | Pest, Magyarország | ||||||
| Halálozási dátum | 1929. október 28. (69 évesen) | ||||||
| Halálozási hely | Budapest, Magyarország | ||||||
| Becenév | Tata | ||||||
| Profi klubok1 | |||||||
|
|||||||
| Edzőség | |||||||
|
|||||||
| 1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. * Mérkőzések (gólok száma) |
|||||||
.svg){kind=small}
Iszer Károly (Pest, 1860. január 8. – Budapest, 1929. október 28.) újságíró, sportszervező- és vezető, osztrák–magyar vasúttársasági igazgató, magyar labdarúgó, nemzeti labdarúgó-játékvezető. A Testnevelési Tanács előadó tanácsosa. A magyar labdarúgás egyik meghonosítója. A labdarúgás mellett a kerékpársport szervezésében, a szövetség vezetésben is tevékeny szerepet játszott.
Tartalomjegyzék |
Pályafutása [szerkesztés]
Labdarúgóként [szerkesztés]
A labdarúgás egyik hazai meghonosítója: Stobbe Ferenc és Ray Ferenc társaságában ő alakította meg a Budapesti Torna Clubban (BTC) az első magyar labdarúgócsapatot, amelyben ő maga is játszott. Megszervezte az első nemzetközi labdarúgó-mérkőzést Magyarországon a Wiener Cricketer und Football Club és a BTC csapatai közt, mely 1897. október 31-én került megrendezésre.
Labdarúgó-játékvezetőként [szerkesztés]
| Iszer Károly | |||||||
| Személyes adatok | |||||||
| Születési dátum | 1860. január 8. | ||||||
| Születési hely | Pest, Magyarország  |
||||||
| Halálozási dátum | 1929. október 28. | ||||||
| Halálozási hely | Budapest, Magyarország | ||||||
| Egyéb foglalkozás | sportvezető, igazgató | ||||||
| Hazai szereplés | |||||||
|
|||||||
Nemzeti játékvezetés [szerkesztés]
A labdarúgó sport kialakulásával egy időben vállalta, hogy mérkőzéseken, bíróként közreműködve végez szolgálatot. Éles mérkőzéseken alakította ki bírói taktikáját, megszerezve a szükséges tapasztalatokat. Sportvezetői és szakmai tapasztalatai alapján az első bajnokságba vizsga nélkül foglalkoztatta az MLSZ Bíróbizottsága. 1901-1904 között a legjobb mérkőzésvezetők között tartották számon.
Sportvezetői pályafutása [szerkesztés]
1885-ben részt vett a Budapesti Torna Club (BTC) alapításában s az egyesület körében csakhamar vezető szerepet töltött be s mint annak elnöke. Az 1896. évi nyári olimpiai játékokon saját költségén az egyik sportvezető volt, aki elkísérte a sportolókat. A Millenáris pálya fenntartására és bővítésére ő hozta létre a Budapesti Versenypálya Szövetséget, amely egyesítette az akkor működő valamennyi jelentős fővárosi sportegyletet. Részt vett az Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) megalapításában. Érdemeinek elismeréséül őt választották az MLSZ első tiszteletbeli tagjának. 1901-ben és 1902-ben Stobbe Ferenccel együtt az első bajnokcsapat, a BTC edzéseit is irányította. 1904-ben a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, majd 1909-től a BTC elnöke. 1909-ben előkészítette az első Magyar Testnevelési Kongresszust. Egyik alelnöke volt az Országos Testedző Egyesületek Szövetségének. 1913-ban jórészt az általa készített tervezet szerint alakult meg 1914-ben a magyar sport első csúcsszervezete, az Országos Testnevelési Tanács amelynek előadó tanácsosa.
Írásai [szerkesztés]
Az általa alapított Sportvilág című lap hasábjain igyekezett a labdarúgást népszerűségét hirdetni. 1896. november 30. - 1904. február 13. között a lap főszerkesztője.
Írásai, cikkei jelentek meg a Magyarország, a Pesti Hírlap hasábjain.
Sikerei, díjai [szerkesztés]
A BTC elnökeként áldozatos sportmunkájának elismeréseként 1901-ben megkapta a Ferenc József r. lovag keresztjét. Emlékére a BTC serleget alapított.
1907-ben 10 esztendős fönnállását ünnepelte a magyar futball. Az MLSZ rendkívüli közgyűlésén Kárpáti Béla elnök Iszer Károly, Ray Ferenc és Stobbe Ferenc nevét - a magyar futballsport megalapítása körül szerzett érdemeikért - jegyzőkönyvbe örökítette meg.
1910 végén az MLSZ tíz éves. A jubileumi díszközgyűlésen Kárpáti Bélának, Iszer Károlynak, Horváth Ferencnek a labdarúgásban kifejtett munkájuk elismeréseként márványtáblát ajándékozott, Stobbe Ferenc képét megfestette a tanácsterem részére, Ray Ferencnek pedig emlékérmet adományozott.
1925-ben a Budapest–Prága mérkőzés tiszta jövedelme Iszer Károlynak jutott, aki rendkívül súlyosan megbetegedett. Az MLSZ a kisebb csapatok rendszeres működésének biztosítása érdekében megalapította az Iszer-serleg bajnokságot.
Források [szerkesztés]
- Gerhárd Lajos: A magyar sport pentheonja I-II. és III-IV. kötet - 1932. "A magyar sport pantheonja" Kiadóvállalat
- Sportlexikon I. (A–K). Főszerk. Nádori László. Budapest: Sport. 1985. ISBN 963-253-415-8
- Játékvezető - Történeti áttekintés VII. rész
- Pálfy György: A sport enciklopédiája I-II. kötet - 1928. Budapest, Enciklopédia Rt. kiadása
