Iskolaszövetkezet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az iskolaszövetkezet olyan speciális szabályok alapján működő gazdálkodó szervezet, amely nappali tagozatos diákok részvételével működik, és számukra az időbeosztásukhoz igazodó munkalehetőségek felkutatásával és lebonyolításával foglalkozik.


Fogalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„A szövetkezet … jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése.” (2006.évi X. tv. (Szöv. tv.) 7.§.) [1] Ezen belül az iskolaszövetkezet olyan szociális szövetkezet, amelynek tagjai minimum 85%-ban nappali tagozatos diákok, és alapító tagja egy oktatási intézmény. Feladata, hogy tagjai gazdasági és oktatási szükségleteinek kielégítését segítse. Ennek úgy tesz eleget, hogy pénzkereseti és tapasztalatszerzési lehetőségeket nyújtó munkalehetőségeket kutat fel középiskolában és felsőoktatásban tanuló tagjai számára.

Alapítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szövetkezetet hét fő alapíthat. Az iskolaszövetkezet alapításához egy oktatási intézmény alapító tagságára is szükség van.

Szervei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyet legalább évente össze kell hívni, és amelyen minden tag azonos szavazati joggal részt vehet. Két közgyűlés között az iskolaszövetkezetet a legalább háromtagú Igazgatóság irányítja, élén az elnökkel. Faladata a szövetkezet jogszerű és a tagok érdekei szerinti, biztonságos működtetése. Az Igazgatóság tevékenységének jogszerűségét a legalább háromtagú Felügyelőbizottság ellenőrzi. Az alapító oktatási intézmény és fenntartója képviselőinek kötelező két helyet biztosítani. Ezzel garantált a tevékenység oktatáshoz kötöttsége, és a más gazdasági formáknál intenzívebb felügyelet.

A tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Taggá válni a szövetkezetbe való belépéssel lehet. A szövetkezetbe való belépést, kilépést és kizárást a Szöv. tv. és a szövetkezet alapszabálya határozza meg. A legtöbb iskolaszövetkezetben a részjegy-vásárláson és a nappali tagozatos jogviszony fennállásán kívül a belépésnek nincs más feltétele. Nem utasítható el annak felvétele, aki e feltételeknek megfelel. Minden szövetkezeti tagnak azonos a tulajdoni hányada. A részjegy ezt a tulajdonjogot testesíti meg, és jogosít a tagi jogok gyakorlására. A tag saját elhatározásból bármikor kiléphet, ekkor a szövetkezet visszavásárolja a részjegyet. Tagot kizárni csak nagyon szigorú feltételekkel lehet (részletek a Szöv. tv.-ben).

Munkavállalás a szövetkezetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az iskolaszövetkezeti munkavégzéshez az szükséges, hogy a munkavállaló egyidejűleg legyen nappali tagozatos diák és az iskolaszövetkezet tagja. Ezen kívül a szövetkezet a tagjával munkaszerződést vagy megbízási szerződést is köt. Az iskolaszövetkezet a munkavégzést köteles minden szempontból megszervezni és felügyelni: a szerződéskötés, a munkavégzés egészségre nem ártalmas és veszélytelen körülményeinek biztosítása, a jogszabályok betartása, és a bér kifizetése is a szövetkezet feladata.

A munkavégzés alapszabályai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Munkát vállalni 15 éves kortól szülői engedéllyel és iskolai tanszünetben, 16 éves kortól engedély nélkül, bármikor lehet.
  • 18 éves kor alatt tilos az éjszakai munkavégzés (este 22:00 és reggel 6:00 között) és a túlóra.
  • A minimálbért a diákoknak is meg kell kapniuk (2011-ben 449 Ft/óra)

TB mentesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az iskolaszövetkezetben tagként munkát végző nappali tagozatos diákokat és az ő foglalkoztatásuk után az iskolaszövetkezetet nem terheli a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség (személyi jövedelemadó azonban igen).

Tevékenysége a cégek irányába[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cégek számára végzett tevékenysége, hogy időszakosan vagy alkalmanként felmerülő feladatokat átvállal tőlük, és ezeket a tagok munkavégzésével teljesíti. A cégek azért veszik igénybe, mert kevés adminisztrációval olcsón és rugalmasan jutnak alkalmi munkaerőhöz.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2006. évi X. törvény a szövetkezetekről. (Hozzáférés: 2010. augusztus 20.)