Isaac Barrow

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Isaac Barrow

Isaac Barrow (London, 1630. október – London, 1677. május 4.) angol anglikán teológus és matematikus.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanulmányait cambridgei Trinity College-ben 1649-ben fejezte be. Szakmai látókörének bővítése érdekében 1655-ben Párizsba, 1656-ban Firenzébe, majd Törökországba utazott, ahol Konstantinápolyban folytatta tanulmányait. 1658-ban Velencén és Németországon keresztül jutott vissza Angliába. Beszélt, olvasott, írt görögül, héberül és latinul. 1960-ban az egyházhoz csatlakozva Cambridge-ben a görög nyelv professzora lett. 1662-től a londoni Gresham College-ba a geometria professzor lett. Visszatért Cambridge-be, de a matematikai tanszék vezetését – akinek tanára volt – Isaac Newtonra engedményezte. 16721677 között a Trinity College igazgatója volt. Ő kezdeményezte a kollégium ma is fennálló, ún. Wren könyvtárának az építését.

Kutatási területei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A matematika, a fizika (optika) és a görög nyelv volt. Az érintő keresésére vonatkozó, 1670-ben publikált módszere alapvetően ma is használatos a differenciálszámításban. Ő volt az első, aki felismerte, hogy az érintő keresése és a görbe alatti terület meghatározása egymásnak inverze.

Írásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudományos munkája mellett egyházi témájú dolgozatai is voltak (Expositions a hitvallás, a Miatyánk, Tízparancsolat, és a szentségek).

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Holdon krátert nevezték el róla.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]