Iríni Papá
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Irene Papas szócikkből átirányítva)
| Iríni Papá(sz) | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Iríni Leleku |
| Született | 1926. szeptember 3. (86 éves) Hiliomódi |
| Házastárs | Alkis Papas (1943–1947) |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1949 – napjainkig |
Iríni Papá[sz][1] (görög betűkkel: Ειρήνη Παππά[ς]; latin betűs átírásban többnyire: Irene Papas, (Hiliomódi, 1926. szeptember 3. –) görög színésznő, leánykori neve Iríni Leleku, 1943–1947 között Alkis Papas görög filmrendező felesége.
Tartalomjegyzék |
Élete[szerkesztés]
Főiskolai tanulmányait a Drámai Művészeti Főiskolán végezte Athénban. 1948 óta szerepel színpadon Athénban, majd New Yorkban. 1951 óta szerepel filmekben.
Filmjei[szerkesztés]
- 1951 - Halott város
- 1953 - Hűtlen asszonyok
- 1954 - Attila
- 1955 - Teodóra
- 1956 – Váltságdíj (Tribute to a Bad Man)
- 1961 – Antigoné
- 1961 – Navarone ágyúi
- 1962 – Élektra
- 1964 – Zorba, a görög
- 1965 - A holdsugárszövők
- 1965 - Keserű fű
- 1968 - Odüsszeia
- 1968 - Mindenkinek a magáét
- 1968 - A testvériség
- 1969 – Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája
- 1969 – Anna ezer napja
- 1969 - Egy királyi álom
- 1971 – Trójai nők
- 1973 - Az ötödik támadás (Sutjeska)
- 1975 - Mózes, a törvényhozó
- 1976 - Mohamed, Isten prófétája
- 1977 - Iphigéneia
- 1978 - Vérvonal
- 1979 – Krisztus megállott Ebolinál
- 1981 - A sivatag oroszlánja
- 1983 - Erendira
- 1985 - Bele az éjszakába
- 1985 - The Assisi Underground
- 1985 - Ármány és szőke
- 1985 - Édes haza
- 1987 – Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája
- 1987 - A gyermek, akit Jézusnak hívtak - A titok
- 1987 - High Season
- 1989 - A sziget
- 1989 - A bankett
- 1991 - Drumus of fire
- 1992 - Zoe
- 1992 - Levél Párizsból
- 1993 - Fel, le és oldalt
- 1994 - Jákob
- 1996 - Parti
- 1997 – Odüsszeia (tv-film)
- 1998 – Yerma
- 2001 – Corelli kapitány mandolinja
- 2003 – (Um filme falado)
- 2003 - Utazás Bombay-be
Díjai[szerkesztés]
- Rodolfo Valentino-díj (1996)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Helyenként előfordul a művésznő neve szóvégi szigmával is, a legtöbb latin átírásban is szerepel a neve végén, az autentikus görög névformában azonban jó ideje nem használja így, csakis szigma nélkül.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4

