Ion Țiriac
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Ion Țiriac | |
 | |
| Született | 1939. május 9. (84 éves) Kismonostorszeg[1] |
| Állampolgársága | román |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ion Țiriac témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ion Țiriac (Brassó, 1939. május 9. –) román jégkorongozó, teniszező és üzletember. Ő az első román, aki felkerült a Forbes magazin által összeállított milliárdosok listájára. 2007 márciusában a Forbes szerint a vagyona 1,1 milliárd USD volt,[4] 2007 novemberében a Capital című román gazdasági lap 2,2–2,4 milliárd dollárra becsülte Țiriac vagyonát.[5] 2014-ben 1,2–1,3 milliárd euróra becsült vagyonával az első helyen,[6] 2020-ban a harmadik helyen[7] állt a leggazdagabb romániaiak listáján.
Életpályája[szerkesztés]
A brassói Új utca egyik házában született, és egészen az 1960-as évek elejéig ott élt.[8] Sportolói pályafutását a közeli Olimpia sportkomplexum jég- és teniszpályáin kezdte.[9] Először jégkorongozóként jelent meg a nemzetközi mezőnyben, az 1964. évi téli olimpiai játékokon tagja volt a román csapatnak. Röviddel ezután a tenisz lett a fő sportága. Ilie Năstaseval együtt 1970-ben megnyerte a Roland Garros férfi páros versenyt és az 1970-es években háromszor eljutottak a Davis-kupa döntőjéig.
1983-ban teniszmenedzser lett, 1984 és 1993 között ő menedzselte Boris Beckert. 1990-ben megalapította a Țiriac bankot (Banca Țiriac), amely az első magánkézben levő bank volt a rendszerváltás utáni Romániában. 1996 óta Țiriac tulajdonában van a BCR Open Romania tenisztorna licence. A 2005 szeptemberében megtartott tizedik torna összdíjazása 302 000 euró volt.
1997-ben Brassó város díszpolgára lett. Ugyanebben az évben Țiriac Air néven légitársasaságot alapított, amely charterjáratokat üzemeltet üzletemberek számára, külön terminállal a bukaresti Henri Coandă nemzetközi repülőtéren. 1998 és 2004 között Țiriac volt a Román Nemzeti Olimpiai Bizottság elnöke. 2006-ban a 100 legnagyobb román listáján a 77. helyen végzett. Angolul, franciául, olaszul, németül, spanyolul és még magyarul[10] is beszél.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The Bud Collins History of Tennis (2nd ed.), 711
- ↑ http://www.bibliotecadeva.eu/periodice/sportul/1967/11/sportul_1967_11_5453.pdf
- ↑ https://evz.ro/adevarul-despre-relatia-miliardarului-ion-tiriac-cu-securitatea.html
- ↑ Ion Țiriac a Forbes listáján
- ↑ Patriciu, Becali și Țiriac, pe primele locuri în Top 300 Capital (Patriciu, Becali és Țiriac az első helyeken a Capital 300-as listáján)[halott link]
- ↑ CAPITAL 300 Így fest a leggazdagabb romániaiak listája 2014-ben. transindex.ro, 2015. június 1. (Hozzáférés: 2015. november 9.)
- ↑ TOP Forbes – Clasamentul celor mai bogați români în 2020. Cine sunt cei mai influenți oameni de afaceri din România? www.forbes.ro (2020. december 3.) (Hozzáférés: 2021. május 22.)
- ↑ Din această căsuţă cu două camere s-a ridicat Ion Țiriac. Libertatea, 2009. szeptember 25. (Hozzáférés: 2018. április 25.)
- ↑ Muntean, Marius. Brașovul la început de secol XX (román nyelven). Temesvár: Asociația Filatelică, 193. o. (2015). ISBN 9789730139532
- ↑ Tókos Levente: A MAGYAR ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJÉT VEHETTE ÁT ION ȚIRIAC EGYKORI TENISZCSILLAG. erdely.hu, 2019. május 7. (Hozzáférés: 2019. május 7.)
.svg){kind=small}
